érintett a támogatás. A kormány munkahelyteremtő programjában pedig 3200 munkavállalóra adtak be igényt az érintett vállalatok több, mint 4 milliárd forint értékben. A költségeket hat hónapig az állam, három hónapig a munkáltató állja. A pályázók többsége kis- és középvállalkozás jellemzően a turizmus, az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatóipar területeiről.

A támogatott időszakban személyenként legfeljebb havi 200 ezer forint a bértámogatás, ami az álláskeresők bruttó munkabérét és a hozzá kapcsolódó munkáltatói járulékokat tartalmazza. Ez dolgozónként havi nettó 112 ezer forint bértámogatást, azaz 9 hónap alatt elérheti a nettó 1 millió forintot is.

Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta április hónapban 0,5 százalékponttal 4,1 százalékra kúszott, azaz egy hónap alatt 19 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma.

Az állástalanokká válók száma az előző hónaphoz képest jelentősen, mintegy 73 ezer fővel növekedett. Ugyanakkor a nemzetközi összehasonlításra is hivatott, ILO-definíciók szerinti számbavétel miatt túlnyomó részük nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak számát növelte. (Az előbbiekét 19 ezer, az utóbbiakét 54 ezer fővel.) A munkahelyüket elvesztett személyek többsége ugyanis – elsősorban a személyes kapcsolatok korlátozása miatt – nem keresett aktívan munkát és/vagy nem tudott volna 2 héten belül munkába állni.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában 2020 április hónapban 330,7 ezer álláskereső szerepelt, ami a márciusihoz képest 49,4 ezer fős növekedést mutat. Az állástalanokká válók száma közötti eltérés egyik lehetséges oka, hogy az álláskeresési ellátásra nem jogosultak nem biztos, hogy regisztrálják magukat a hivatalnál. Az összes regisztrált álláskereső csak mintegy harmada (110.251 fő) jogosult álláskeresési járadékra.