A statisztikai jelentés szerint a legtöbb kihasználatlan munkaerő Kelet-Magyarországon van: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében arányuk 20,3 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15,2 százalék, Hajdú-Biharban 14,4 százalék. A legalacsonyabb arányt Győr-Moson-Sopron megyében (3,1 százalék), Pest megyében (3,9) és Vas megyében (4,3) mérték. Ezek az adatok is ugyanazokat az országon belüli különbségeket mutatják, mint a foglalkoztatottsági és kereseti mutatók.

A 135 ezer inaktív majdnem fele (44 százaléka) gondolja úgy, hogy ha keresne, sem találna munkát lakóhelyén, vagy annak közelében.

Az elmúlt években a gazdasági fellendülés és a munkaerőpiac feszessé válása segítette az álláskeresőket. Elsősorban a magasabb végzettségűek tudtak elhelyezkedni, így a jelenlegi munkaerő-tartalék összetétele kedvezőtlenebb, mint korábban.

A KSH tanulmánya szerint ahhoz, hogy javuljon a dolgozni vágyók helyzete létfontosságú lenne képzések indítása.

Másik megoldás lehet, ha a keleti országrészből a fejlettebb megyékbe áramlana a kihasználatlan munkaerő, ennek azonban több gátja is van. Egyrészt a magyar munkaerő kevésbé rugalmas (röghöz kötött), vagyis nem hagyja itt a saját otthonát, egy idegen környezetért. Másrészt, hogy a nyugati országrészben a drágább lakhatást nem fedezi az ott kapott magasabb bér. Bár a kormány lakhatási, albérleti támogatással segíti a munkaerő mobilitását, sokan mégis inkább a külföldi munkát választják a még magasabb bérek reményében.