Most van lehetőség felkészülni a nyugdíjas évekre!
Számtalan hír jelent már meg és nagyon sok tájékoztató anyag áll rendelkezésre a nyugdíj- témában, tehát elmondhatjuk, hogy megfelelően informáltak lehetünk azzal kapcsolatban, hogy milyen helyzetben leszünk majd a nyugdíjkorhatár elérésekor. Mégis – a tapasztalatok szerint – kevesen tartják megtakarításaikat – vagy annak egy részét – nyugdíj-célú öngondoskodási formákban.
Az emberek vagyoni helyzete most sokaknak esélyt ad arra, hogy gondoskodjanak nyugdíjas éveikről. A felmérésekből és elemzésekből ugyanakkor az derül ki, hogy kifejezetten a nyugdíj-kiegészítésére szolgáló, az öngondoskodást elősegítő megtakarításokban a háztartások csupán 17%-a tartja pénzének valamekkora részét. Ez a szám pedig még jóval alacsonyabb, 7% azon családok esetében, melyek vagyona nem éri el az átlagos szintet.
Ez annak fényében meglepő, hogy a megtakarítások összege jelentősen, 44%-kal nőtt 2014-hez képest, az átlagos nettó vagyon nagysága pedig 12 millió Ft-ról 27 millió Ft-ra emelkedett ezen idő alatt. (A nettó vagyont úgy kapjuk meg, ha a háztartás reál eszközeinek és pénzügyi eszközeinek értékét összeadjuk, majd levonjuk belőle a tartozásokat.) Az emelkedés jelentős részét a reáleszközök értékének növekedése (ingatlanok, gépek, járművek stb.) eredményezte, ugyanakkor a pénzügyi eszközök értéke is jelentősen, 29%-kal nőtt.
Fontos előre gondoskodni nyugdíjas éveinkről
A kérdés, hogy tényleg érti-e mindenki, miért fontos már most, akár évtizedekkel a nyugdíjkorhatár elérése előtt megkezdeni a felkészülést? Ahhoz, hogy ezt megértsük, nézzük meg egy átlagos nyugdíjas pénzügyi helyzetét. 2017 nyarán az átlagnyugdíj 124 278 Ft volt, ebből az összegből kellett vezetni a háztartást és fedezni valamennyi kiadást. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a legtöbb havi kiadás az élelmiszer, a lakásfenntartás és az egészségügyi költségekre megy el, de az összes kiadás aránya meghaladja az átlagos nyugdíj összegét. Ez azt jelenti, hogy a korábbi megtakarításokból szükséges kipótolni a bevételeket ahhoz, hogy ki legyen fizetve minden.
A helyzet 2019-re valamelyest javult, az átlag havi nyugdíj összege januárban 134 800 Ft volt, ami a havi kiadások (azt feltételezve, hogy az 2017-től az infláció mértékével emelkedett) 130 050 Ft-os összegét már legalább meghaladja. Azonban a megmaradó össze nem elegendő nagyobb váratlan kiadás finanszírozására. Egy háztartási gép javítását, cseréjét vagy éppen egy autó szervizelését már valószínűleg a korábbi megtakarításokból kell kifizetni ma is. Ezek alapján jól látszik, hogy a megtakarítások szerepe nagyon fontos.
Miért előnyösebb egy nyugdíj-célú megtakarítás?
A nyugdíjcélú megtakarítás fontosságát az állam is elismeri, éppen ezért különböző kedvezményeket nyújt azoknak, akik ezt választják, például mentesül a kamatadó alól (ennek mértéke jelenleg 15%). Sőt, a személyi jövedelemadóból adóvisszatérítés igényelhető, ennek mértéke az adott évben befizetett összegek 20%-a, de maximum 150 000 Ft. Az elérhető hozam pedig az elmúlt 10 évet alapul véve 6,5% (reálhozam 2,7%) volt évente. Ezek a pluszok jelentős előnyt tudnak nyújtani számos más hosszútávú befektetéssel szemben.
Egy példával szemléltetve nézzük meg miért érdemes minél hamarabb elkezdeni a takarékoskodást. Egy 40 éves, átlagos megtakarítással és jövedelemmel rendelkező ember esetében tegyük fel, hogy havi nettó jövedeleméből 20 000 Ft-ot befektet havonta.
25 éve van még a nyugdíjig, tehát havi 20 ezer forintos megtakarítással, a nyugdíjba vonulásakor (tehát 25 év múlva) az adóvisszatérítéssel és a befektetés hozamával együtt egy 26 százalékos havi nyugdíj kiegészítés érhető el. Vagyis negyedével több nyugdíjat kaphat majd havonta, mint a nem öngondoskodó nyugdíjas.
Érdemes minél hamarabb elkezdenünk megtakarítani, mert ez évente kb. egy százalékkal növeli a majdani havi nyugdíj kiegészítés összegét.