Mit és hogyan tegyen, aki most veszíti el az állását

A koronavírus-járvány egyik következménye, hogy a kényszerű leállások, bezárások miatt sokan elveszítik állásukat. Ennek hatására jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik regisztrálják magukat, hogy álláskeresési járadékban részesülhessenek. A kialakult helyzetben azonban még jobban érdemes utána nézni, hogyan működik most a munkaügyi ügyintézés.

Ki jogosult álláskeresési járadékra (régi nevén munkanélküli segélyre)

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV törvény szerint az álláskeresési járadék azt illeti meg, aki álláskereső, és az álláskeresővé válást megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani (Flt. 25. §).

Álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, továbbá elhelyezkedése érdekében az illetékes járási hivatallal együttműködik, és akit az illetékes járási hivatal álláskeresőként nyilvántart.

Nem lehet tehát álláskeresési járadék iránt folyamodni, amennyiben bármilyen keresőtevékenységet folytat az álláskereső – legyen szó munkaviszonyról, vagy akár egyéni vagy társas vállalkozásról. Nem jár továbbá a járadék, ha csecsemőgondozási, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesül az igénylő. A fizetés nélküli szabadság idejére sem jár az álláskeresési járadék, mert bár fizetést erre az időre nem kap, de a munkaviszonya a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is fennáll.

Összefoglalva tehát ahhoz, hogy az álláskeresési járadékra jogosultak legyünk, nem folytathatunk keresőtevékenységet (az egyszerűsített foglalkoztatás kivétel), nem kaphatunk semmilyen ellátást, egyéb járadékot, és meg kell lennie az álláskeresővé válást megelőző 3 évben 360 nap jogosultsági időnek. 

A jogosultsági időt a jogszabály a következőképpen határozza meg: amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állt (ha annak időtartama alatt a nevelőszülő álláskeresési ellátásban nem részesült), vagy egyéni illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Fontos felhívni a figyelmet a jogosultságban bekövetkező változásra, ugyanis 2020. július 1-jétől a nyugdíjjárulék, a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék összeolvadásával új, egykulcsos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni (18,5 százalék). A járulékok összevonásával a megbízási jogviszonyban dolgozók, a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége a beolvadó munkaerőpiaci járulék mértékével, 17 százalékról 18,5 százalékra nő. Ennek következményeként 2020. július 1-je után ezen személyek álláskeresési ellátásokra is jogosultságot szereznek.

Az ellátás összege

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy teljes naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért – a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett – munkaerőpiaci járulék alapja havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani azzal, hogy a járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. (Havi szinten a minimálbér 2020-ban bruttó 161 000 Ft.)

Amennyiben a járadék számításánál figyelembe vett összeg kisebb, mint a legkisebb minimálbér, akkor ennek alapján kell a járadékot kiszámítani. Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a járási hivatal foglalkoztatási osztályánál történő jelentkezése napja, és minimum 36, maximum 90 napig folyósítható. 

Az igénylés menete

Az álláskeresési járadék igénylésében a Fővárosi és Megyei Kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalai az illetékesek. A jelenlegi helyzetben a személyes ügyintézést a legtöbb helyen szüneteltetik, illetve korlátozzák, de mindenképpen csak előzetes időpontfoglalással lehetséges.

Az igény beadását elektronikus regisztrációval a https://eugyintezes.munka.hu/ weboldalon lehet elindítani. Az igénylőt az illetékes hivatal néhány napon belül e-mailben értesíti a teendőkről – ez hivatalonként eltérő lehet, így fontos, hogy az e-mailben leírt instrukciókat kell követni. A legtöbb esetben postai úton, e-papíron (ügyfélkapuval) a szükséges dokumentumok benyújthatóak, kivételesen személyes megjelenés nélkül.

 

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]