Míg az előző programozási időszakban megítélt támogatások alig három százaléka volt visszatérítendő pénzügyi eszköz, addig a 2014-2020 között elérhető Széchenyi 2020 program keretösszegének több mint 8 százaléka hívható le visszatérítendő támogatásként. A növekedés mértékét alapul véve a pénzügyi eszközök aránya az EU célkitűzéseit figyelembe véve várhatóan akár 20-30 százalékra is megnőhet, ami akár több ezermilliárd forintot is jelenthet. Vagyis ennyivel kevesebb vissza nem térítendő és ennyivel több visszatérítendő forrás állhat majd a fejlesztési forrásokat igénylő társaságok rendelkezésére.

A jelenleg ismert pályázati finanszírozás több olyan vállalkozás számára is lehetőséget biztosít bizonyos beruházások, fejlesztések kivitelezéséhez, amelyek önerőből nem tudnák elindítani ezeket a projekteket. Azonban a támogatások felhasználásának köre jellemzően le van határolva, valamint gyakran nem a vállalkozás növekedéséhez szükséges beruházásokat támogatja, a megpályázott összeg jellemzően rövid távon tud hasznosulni. Ezzel szemben az Európai Unió azon kihelyezendő pénzügyi összegek arányát és értékét kívánja növelni, amelyek visszafizetése a vállalkozások pénzügyi stratégiájának alapos kidolgozását és megvalósítását követeli meg, ezáltal nem csak közvetlenül, de közvetve is képesek stabilizálni a cég pénzügyi helyzetét, likviditását.

Mindezeken túl fontos szempont, hogy a visszatérítendő források a vállalkozásbővítési célok megvalósítását követően újra kihelyezhetők, tehát hosszabb időtávon egyazon egységnyi pénzösszeg több vállalkozás fejlesztését, bevétel-növekedését is támogatni tudja. Ezáltal a kkv szektor versenyképességének szempontjából multiplikátor hatása van. Egyszerűbben fogalmazva: ugyanazt a pénzt a kormányzat többször oda tudja adni a vállalkozásoknak.

Jelenleg a vállalkozások nagyobb része számára vállalati struktúrájából, nem megfelelő pénzügyi berendezkedéséből, esetleg korlátozott növekedési lehetőségeiből kifolyólag nem opció a hitel vagy a kockázati tőke: a következő években azonban fel kell készülniük az alkalmassá válásra. A versenyképesség hosszú távú és hatékony fejlesztése megköveteli a pénzügyi eszközök minél magasabb arányát az uniós támogatásokban.

Ha a cégek például tíz éve is rá lettek volna kényszerülve arra, hogy visszatérítendő külső források elnyerését célozzák meg, annak pozitív hatásait a kkv szektor versenyképességére ma már éreznénk. Az unió támogatási rendszerének módosítása a közép- és hosszú távú jövőbe való befektetésnek tekinthető.

Jellemző, hogy a vállalkozások jelentős része csak akkor vág bele fejlesztésbe, ha a finanszírozáshoz talál megfelelő pályázatot, ez pedig sokszor csak azokat a fejlesztési területeket érinti, amelyekre támogatást tudnak igényelni. Ezáltal gyakran nem a vállalkozások valódi igényeinek kielégítését támogatja a forrás, épp fordítva, a cégek a lehetőségekkel hozzák összhangba céljaikat. A támogatásoknak viszont a növekedést valóban segítő fejlesztéseket kell finanszíroznia. Ha olyan kapacitásokba invesztálnak, amelyekre nem mutatkozik piaci kereslet, a projektet nem lesznek képesek fenntartani, a beruházás pedig veszteségessé válik. Ennek elkerülése érdekében szükséges még inkább azokra a pénzügyi eszközökre építeni, amelyek rugalmasan tudnak alkalmazkodni az adott piacon működő adott cég adott lehetőségeihez és szükségleteihez.