Mire kell figyelni a kibővült adatszolgáltatás során

A 2020. július 1-től kibocsátott számlák jelentős köre bekerült a kibővült adatszolgáltatási kötelezettség alá, ugyanakkor a befogadói oldalon az új szabályok alkalmazása szempontjából nem a számla kibocsátásának időpontja mérvadó, hanem az, hogy mikor élünk a levonási jogunkkal. Így itt a leghamarabb az augusztusban beadandó bevallásban kell alkalmazni az új szabályokat, amihez az adóhatóság tájékoztatójában foglaltak szerint kell eljárni.

A tájékoztatóban leírtak szerint a befogadott számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról továbbra is az áfa-bevallás M-lapjain szolgáltatandó adat, mégpedig azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfa-bevallás M-lapján, amelyikben az adóalany az adott számla alapján adólevonási jogot gyakorol.

Azokról a számlákról, amelyek áfa-tartalmát a 2020. június 30. napját magában foglaló időszakban helyeztük levonásba, még az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) régi szabályai szerint kellett információt adni az adóhatóság felé. A júliusi határidejű áfa-bevallásban – szóljon az 2020. június hónapjáról vagy 2020. második negyedévéről – tehát még a régi rendelkezések szerint kellett kitölteni az összesítő jelentést (közismert nevén az M-lapot).

Augusztusban azonban, amikor a havi bevallók már a 2020. július havi fizetendő és levonásba helyezett áfájukról nyilatkoznak már az új előírásokkal összhangban kell részletező adatokat szolgáltatni az M-lapon. Októberben pedig a negyedéves bevallók kerülnek sorra, akik közül az értékhatár miatt sokaknak eddig egyáltalán nem kellett összesítő jelentést beadniuk. Az éves bevallók viszont a teljes 2020. évről még a régi szabályok szerint töltik majd az M-lapokat.

Miről kell adatot szolgáltatni?

Az áthárított adó 100 000 forintos értékhatárának megszűnése miatt minden olyan áthárított adót tartalmazó számláról adatot kell szolgáltatni, amelynek alapján az adóalany adólevonási jogot gyakorol. Nem kell tehát adatot szolgáltatni a számlának, számlával egy tekintet alá eső okiratnak nem minősülő bizonylatokról. Ezek egyébként jellemzően levonási jog alapjául sem szolgálhatnak, így már csak ezért sem esnének adatszolgáltatás alá.

Következésképpen a 2020. június 30-át követő bevallási időszakokról benyújtott áfa-bevallások főlapjának (C) blokkjában már nincs helye „Az Áfa tv. 10. sz. melléklet szerinti választás jelölése” rovatban az értékhatárra való tekintet nélküli adatszolgáltatás jelölésének, hiszen innentől ez nem választható lehetőség, hanem kötelező.

  • Speciális a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanytól terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő által kibocsátott felvásárlási okirat esetköre. A felvásárló ugyanis ezen bizonylat alapján az áthárított kompenzációs felár tekintetében adólevonási jogot gyakorolhat, az adatszolgáltatási kötelezettség ezen feltétele tehát teljesül. Mindazonáltal az Áfa tv. 202. §-a egyértelműen önálló bizonylattípusként nevesíti a felvásárlási okiratot, és rögzíti, hogy annak kibocsátása esetén az értékesítő mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól. A felvásárló tehát nem az Áfa tv. 161. §-ában szabályozott önszámlázás keretében bocsátja ki a bizonylatot, hanem a szabályozás értelmében a felvásárlási okirat kiállítása esetén nem kerül sor számla kibocsátására. Az Áfa tv. számlával egy tekintet alá eső okiratnak sem minősíti a felvásárlási jegyet. A felvásárlónak tehát nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége (sem kiállítói, sem befogadói minőségében).
  • Azon számlákról, amelyekben áthárított áfa nem szerepel, szintén nem kell információt adni az M-lapon, ezért befogadói oldalon továbbra sem esnek adatszolgáltatási kötelezettség alá az adómentes és a fordított adózás alá eső ügyletekről befogadott számlák.
  • Nincs jelentéstételi kötelezettség akkor sem, ha a befogadott számlán egyébként van áthárított áfa, de azt a befogadó részben sem helyezi levonásba. Ha viszont az áthárított áfának akár csak egy töredékét is levonja az adóalany, a számlát szerepeltetnie kell az M-lapon. Az Áfa tv. a „számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről” ír elő adatszolgáltatást, ezért függetlenül attól, hogy a teljes áfát vagy csak annak egy részét vonják le, a számlában szereplő teljes adóalapot és adót kell feltüntetni az összesítő jelentésben.
  • A számlával egy tekintet alá eső okiratokról történő adatszolgáltatás sem kapcsolódik már értékhatárhoz, de adatszolgáltatási kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a korrekcióhoz kapcsolódóan változnak az eredetileg bevallott adatok.
  • A módosító számláról csak akkor kell adatot közölni, ha a módosítás eredményeként változik – akár nő, akár csökken – az adólevonás alapjául szolgáló számlában áthárított áfa összege, és ezért a módosító számla alapján az áfa-bevallásban a fizetendő összegét növelő tételt kell elszámolni, vagy a levonható adó összegét növelő tételt számolunk el. Ha például csak a vevő címét javította a számlakibocsátó, nem kell az M-lapon szerepeltetni az erről szóló számlával egy tekintet alá eső okiratot.
  • Számlaérvénytelenítésnél mindig van az áfa összegét érintő változás, hiszen a stornírozás következtében értelemszerűen csökken a levonható adó, amit a bevallásban a fizetendő áfát növelő tételként kell elszámolni, ezért az érvénytelenítő számláról főszabály szerint mindig adatot kell szolgáltatni. Ez alól egy kivétel van: ha a számlabefogadó még ugyanabban az adó-megállapítási időszakban megkapja a stornószámlát is, mint az eredetit, és ezért az eredeti számla után már eleve nem is gyakorol levonási jogot.

Mivel az adatszolgáltatás az eredeti számla tekintetében azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfa-bevallásban történik, amelyikben az adóalany az adott számla alapján adólevonási jogot gyakorol, a számlával egy tekintet alá eső okiratról azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfa-bevallás M lapján kell adatot szolgáltatni, amelyik bevallásban az adóalany a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi. Ha az adóalany az adólevonás alapjául szolgáló számlát és annak módosítását ugyanazon adómegállapítási időszak áfa-bevallásában veszi figyelembe, akkor annak M lapján az eredeti számláról és a módosító számláról is adatot kell szolgáltatnia. Ha pedig az adóalany az eredeti számla alapján nem gyakorol levonási jogot, mert a bevallás benyújtásáig már a rendelkezésére áll az eredeti számlát érvénytelenítő számla is, akkor sem az eredeti, sem pedig az érvénytelenítő számláról nem kell tételes összesítő jelentést kitöltenie, hiszen nem teljesül az adatszolgáltatási kötelezettség alapfeltétele: az eredeti számla alapján nem került sor levonási jog gyakorlására, az érvénytelenítő számla pedig ebből következően nem érinti a bevallott adatokat.

Speciális a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó szabály, az általa kibocsátott vagy befogadott számla esetén, habár az egyes megfizetett részletek vonatkozásában külön-külön keletkezik a levonási jog, az összesítő jelentésben csak egyszer kell szerepeltetni a számlát, mégpedig annak a bevallásnak az M-lapján, amelyben első alkalommal kerül sor a számla alapján levonási jog érvényesítésére. Hasonlóképpen, a pénzforgalmi elszámolás alá tartozó ügyletekről készült számlát módosító vagy érvénytelenítő számlával egy tekintet alá eső okiratról is csak egyszer kell adatot szolgáltatni: azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfa-bevallás M lapján, amelyik bevallásban a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany a módosítás, érvénytelenítés hatását először veszi figyelembe.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]