Milyen hatással volt a lakáspiacra a hitelfelvétel szigorítása

Az elemzői vélemények megoszlanak arról, hogy az adósságfék októberi szigorítása milyen hatással volt a lakáshitelezésre, ezáltal a lakáspiac alakulására. Októberig még felpörögtek bizonyos hitelkonstrukciók éppen azért, mert az új szabályozás értelmében már csak kevesebb hitelösszeg erejéig érvényes a havi nettó kereset.

Egyes vélemények szerint az adósságfék szabályozás októberben életbe lépő módosítása nem veszélyezteti a lakáshitelezés piacát, így marad a hitelállomány jelenlegi növekedési üteme. Az ügyletek körében már most is többségben vannak a kiszámítható törlesztő részletű lakáskölcsönök. Az év első öt hónapjának adatai alapján az ügyletek 25 százaléka tartozott a változó kamatozású, 5 évnél rövidebb időtávra fixált hitelek közé, az 5 éves kamatperiódusú hitelek aránya 55 százalék volt, a 10 éves vagy annál hosszabb időre fixált kamatperiódusú hitelek aránya pedig elérte a 25 százalékot.

Az új szabályozás miatt októberig nagy lendületet kaptak a minimum 10 évig fix törlesztő részletet garantáló konstrukciók. Ugyanis egy havi 220 ezer forintos nettó átlagfizetés - ha nincs egyéb tartozása az hitelfelvevőnek - a június közepén érvényes banki ajánlatok alapján 16-17 millió forintos, minimum 10 évig fix törlesztő részletű, 20 éves futamidővel rendelkező lakáshitel felvételére is elég lehetett.  Ugyanez a nettó átlagfizetés egy maximum öt évre fixált törlesztésű lakáshitelnél az októbertől érvényes szabályozás értelmében - amely szerint az új, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú forint jelzáloghitelek felvétele esetén az adós havi törlesztő részleteinek összege nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25 százalékát – már csak 10 millió forintos hitelösszegre elegendő.

A szabályozás idén októbertől a jövedelem mértékéhez képest alacsonyabb arányban engedi meg az eladósodást a rövidebb kamatperiódusú jelzáloghiteleknél, hogy az ügyfelek elkerüljék a túlzott eladósodást. Az öt évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú új forint jelzáloghiteleknél az arány a rendszeres havi nettó jövedelem 35, illetve 40 százaléka lehet. A legalább 10 évre vagy a futamidő végéig fixált kamatozású forint jelzáloghiteleknél nem módosul a jelenlegi 50, illetve 60 százalékos JTM.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]