A cég pénzben is adhat támogatást a dolgozónak, de figyelembe kell vennie, hogy az ilyen juttatás nem adható adómentesen. Ha belefér a személyi jövedelemadóról szóló (szja-törvény) 71. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja szerinti kedvezőbb adózás mellett adható, bármire elkölthető béren kívüli juttatásnak minősülő pénzbeli juttatás meghatározott keretébe (ami legfeljebb évi 100 ezer forint, ha a munkavállaló egész évben az adott cég alkalmazásában állt, ha csak egy részében, akkor a törvényben meghatározott mértékű), akkor a cégnek az összeg 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 14 százalék ehót kell fizetnie.

Tapasztalatok szerint az említett keretösszeget a cégek jellemzően cafetériában minden munkavállalónak megadják.

A tanulók szüleinek támogatására a pénzbeli segítségnél jóval előnyösebb lehetőség továbbra is az iskolakezdési támogatás, annak ellenére, hogy a szja-törvény jelenleg hatályos 71. paragrafusa 2017. január 1-je óta már nem nevesíti béren kívüli juttatásként, így annak fogalmára vonatkozó külön rendelkezést sem tartalmaz. Sokan nem tudják, hogy ezáltal nem szűnt meg a támogatás lehetősége, ugyanis a szja-törvény 89. paragrafusának (6) bekezdése értelmében az iskolakezdési támogatást a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja esetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a 2016. december 31-én hatályos 71. paragrafus (6) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételekkel, de értékhatár nélkül, egyes meghatározott juttatásként továbbra is adhatja.

Ez azt jelenti, hogy a dolgozónak nem keletkezik adó- és járulékkötelezettsége, csak a cégnek kell a támogatás összegének 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 22 százalék ehót fizetnie, így a cég által a támogatásra szánt 100 ezer forintnak közel 70 százaléka (69 609 forint) gyarapíthatja a családi kasszát.

Kinek jár az iskolakezdési támogatás?

Az iskolakezdési támogatás a köznevelésben (vagy bármely EGT-államban ehhez hasonló oktatásban) részt vevő gyermekre tekintettel adható annak a magánszemélynek, aki a gyermek után, mint szülő, gyám (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vagy annak közös háztartásban élő házastársa a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékra (nevelési ellátásra), vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján a családi pótléknak megfelelő ellátásra jogosult. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja alapján az óvoda is a köznevelési rendszer része, így az a szülő is jogosult a támogatásra, akinek a gyermeke óvodába jár.

A juttatónak az adókötelezettség megállapításához az általa nem ismert feltételek fennállását (azaz a családi pótlékra való jogosultságot) a magánszemély nyilatkozata alapján kell figyelembe vennie [2016. december 31-én hatályos szja-törvény 71. § (4) bekezdés]. Enélkül ugyanis ellenőrzés esetén a juttatónak kell viselnie a jogkövetkezményeket. Ha azonban az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának következménye, illetve ha a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, őt terhelik az adóhiány jogkövetkezményei [2016. december 31-én hatályos szja-törvény 71. § (5) bekezdés].

A támogatást mindkét szülő megkaphatja, ha a gyermeket a saját háztartásában neveli.

Milyen formában és mire lehet adni?

Az iskolakezdési támogatást papír alapú vagy elektronikus formában kibocsátott – tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására beváltható – utalvány formájában lehet adni.

A gyakorlatban taneszköznek tekinthető minden olyan tartós vagy gyorsan elhasználódó tárgy, eszköz, amely a tanuláshoz általában szükséges. Ilyen például a füzet, rajzlap, ceruza, toll, festék, számítógép stb., de ide sorolható az íróasztal vagy a tanulószék is. Ruházat alatt bármilyen iskolában hordható ruhaneműt kell érteni, mint például nadrág, szoknya, ing, póló, blúz, alsónemű, cipő, kabát, tornacipő, tornaruha stb. Tankönyvnek az a közoktatásban használt tankönyv minősül, amely szerepel az adott tanévre érvényes tankönyvjegyzékben. A segédkönyvek, a tanulási segédletek és a tanári kézikönyvek nem tartoznak ide.

Mikor, mennyi támogatás adható?

Az utalványok a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig adhatók. Az idén tehát a juttatás kezdő időpontja július 7-e, de december 31-éig bármikor adható. Ettől függetlenül, az utalványok a kibocsátó által meghatározott, rendszerint az utalványon feltüntetett időpontig válthatók be.

A cafeteriát működtető munkáltatóknál a juttatási csomag egyik választható eleme szinte bizonyosan az iskolakezdési támogatás, mely esetben a szülő eldöntheti, hogy azt igénybe veszi-e. Erről többnyire már az év elején nyilatkoznia kellett. Viszont az iskolakezdési támogatást nem kötelező cafetériarendszer keretében adni, sőt helyi szabályzat sem szükséges hozzá, így a családbarát munkáltató értékhatár nélkül, akár egyedileg is dönthet, ha például egy rászorult nagycsaládos munkatársának akár cafetérián felül adná a támogatást.

Arra azonban ügyelni kell, hogy a juttatás nem lehet teljesítményhez kötött. Ha megállapítható, hogy az kifejezetten az abban részesülő által vagy az érdekkörébe tartozó más személy által végzett tevékenység ellenértéke, nem minősülhet adóelőnnyel járó juttatásnak, annak adókötelezettségét a juttatást megalapozó jogviszonyból származó bevételre irányadó általános szabályok szerint kell meghatározni [szja-törvény 1. § (10) bekezdés].

Hogyan számolható el a juttatás?

Az utalványokra fordított összeget a cégnél személyi jellegű ráfordításként kell elszámolni, amely a társasági adóról szóló törvény 3. számú mellékletének B)/3. pontja szerint nem adóalapot növelő tétel.