Mivel a jelenlegi személyi kölcsönök zöme fix kamatú, egy esetleges kamatemelkedés nem befolyásolja a havi törlesztők nagyságát. Viszont a munkahelyünk elvesztése, egy tartós betegség, esetleg egy személyes tragédia – rokkantság vagy haláleset – azonban az érzelmi megrázkódtatás mellett anyagi helyzetünkre is hosszú távon kihathat. Ezekben a szituációkban jelenthet némi anyagi támaszt egy hitelfedezeti biztosítás.

Az adós halála esetén

Előfordulhat sajnos, hogy az adós meghal. Ez minden hozzátartozónak, barátnak egy tragédia. Sajnos az adósság is örökölhető, így a lelki fájdalom mellett a hitelt tovább kell fizetni az örökösöknek. Ettől az anyagi tehertől kímélhetjük meg őket egy hitelfedezeti életbiztosítással, a biztosító ugyanis ilyen szomorú eseménynél kifizeti a teljes fennálló tartozást.

Egészségkárosodás, rokkantság, tartós betegség esetén

Egy tartós egészségkárosodás, rokkantság – meg van határozva a biztosító részéről a károsodás minimális mértéke – esetén kifizeti a biztosító helyettünk a teljes tartozást. Egy súlyos egészségkárosodás kihat mindennapi életünkre, ehhez pedig  komoly anyagi problémák is kapcsolódhatnak: elveszíthetjük a munkahelyünket, csökkenhet a fizetésünk stb. Ebben a helyzetben a tartozásunk kifizetésével segít a biztosító a továbblépésben.

Munkanélküliség esetén

Munkahelyünk elvesztése komoly anyagi csapás lehet. Ebben a szituációban a mindennapi kiadások fedezetét is nehéz előteremteni, a törlesztőrészletről már nem is beszélve. Ezt a terhet veszi le vállunkról a biztosító úgy, hogy a havi terhet helyettünk egy ideig megfizeti.

Mibe kerül és milyen feltételekkel nekünk ez a „védelem”?

Általában a szolgáltatók a havi törlesztőrészletnek egy meghatározott részéért cserében – ez jellemzően a havi esedékesség 6-7 százaléka körül mozog – nyújtanak biztosításokat. 

Érdemes áttanulmányozni az egyes biztosítók feltételeit, nem minden esetben fizeti ki ugyanis a szolgáltató a havi törlesztőrészleteket, a fennálló tartozást. A teljesség igénye nélkül pár lényeges szempont:

• Meglévő, eltitkolt betegségek esetén a biztosító általában nem fizet.
• Általában van a biztosítás megkötését követően egy türelmi időszak – ez jellemzően 2-3 hónap -, ezen időszakon belül bekövetkezett bizonyos típusú káresemények esetén a biztosító nem fizet. Például nem kerül kifizetésre a havi törlesztőrészletünk, ha a biztosítást megkötését követő héten veszítjük el munkahelyünk.
• Felmondással, közös megegyezéssel megszűnő munkaviszony esetén a biztosító nem fizet.
• A biztosító általában munkanélküliség, táppénz esetén csak egy meghatározott ideig rendezi a havi esedékességeket – ez jellemzően 6-12 hónap szokott lenni.
• Csak egy bizonyos egészségkárosodási szint felett fizeti ki a biztosító a tartozásunkat – ez jellemzően minimum 50-70%-os rokkantsági szint szokott lenni.
• Munkanélküliség, táppénz esetén van egy türelmi időszak, amíg a biztosító nem fizet – ez jellemzően 60-90 nap. Csak ennél hosszabban fennálló munkanélküliség, táppénz esetén kezdi el a biztosító fizetni a havi kötelezettségeinket.

Mindenképpen érdemes a teljes tájékoztatót, biztosítási feltételeket tartalmazó dokumentumot elolvasni, szükség esetén egyeztessünk a biztosítóval, szakértővel, hogy ne akkor szembesüljünk a szolgáltató feltételeivel, amikor már bekövetkezett a tragédia – ezzel fokozva az amúgy sem kicsi problémáinkat.

Megéri tehát biztosítást kötnünk?

Reméljük soha nem lesz rá szükségünk és feleslegesen fizettük ki rá a díjat. Ha viszont bekövetkezik egy káresemény, akkor a hitel szempontjából mindenképpen jól jöhet egy ilyen védelem.

Azt, hogy érdemes-e biztosítást kötni mindenkinek magának kell eldöntenie, viszont előtte mindenféleképpen érdemes tájékozódni és megkeresni a legkedvezőbb ajánlatot.