Nemrégiben a Budapesti gazdasági Egyetemen rendezett konferencián a szakma által már ki­próbált és alkalmazott modellek kerültek kölcsönhatásba a terület tudományos igé­nyű vizsgálati szempontjaival. Az előadások angol nyelven zajlottak, ahol nemzetközi szinten elismert szakemberek részvételével, a számviteli szakma új kihívásokhoz való alkalmazkodási képességét hangsúlyozták.

A számviteli munka kereteit nemzetközileg harmonizált és alkalmazott – számviteli, könyvvizsgálati, etikai – szabályok adják, melyeket az adott országra jellemző jog­rend mellett többnyire a globális és euró­pai szintű szabályozó és szakmai szerveze­tek határoznak meg. A tapasztalatok sze­rint az erős, megfelelő méretű számviteli szektor kéz a kézben jár az adott társada­lom gazdaságának stabilitásával és fejlő­désével. A modern társadalom hagyományos intézményeibe – mint a kor­mányok, média, pénzügyi rendszer – ve­tett bizalom csökkenése kihatással van a könyvelők, könyvvizsgálók megítélésére is. A bizalomvesztés és a változó üzleti és társadalmi elvárások mellett komoly kihí­vást jelent a jól képzett munkaerőért foly­tatott verseny, a technológiai változások vagy a gazdasági folyamatok fenntartható­sága iránti egyre erősödő igény. A számvi­teli szakmának is alkalmazkodnia kell, ha meg kívánja őrizni meghatározó szerepét.

A magyar szakemberek úgy látják, hogy a jelenlegi viszonyok között a pénzügyi ve­zetőkre egyre növekvő nyomás neheze­dik, melynek legfőbb oka, hogy a vállala­tokon belül növekszik az elvárás a pénzügyi szakemberek felé, hogy jobban támo­gassák a cég működését, a rendelkezésre álló adatokat gyorsan értékteremtő in­formációkká alakítsák. Mindeközben a külső szabályozói környezet egyre komplexebbé válik, valamint a kiélezett versenyben megjelennek a piacon a formabontó üzleti modellt alkalmazó új szereplők. A feladatok már nem korlátozódnak a múltbeli adatokon alapuló beszámolók készítésére, azok elemzésére, jövőbeli teljesítmény előrejelzésére, hanem im­már döntő szerepük van a jövőbeli lé­pések meghatározásában is. A tranz­akciók rögzítését, a jogszabályi meg­felelés céljából készített beszámolókat ezért a jövőben hatékonyabbá kell tenni, az ezáltal felszabadult erőforrásokat pe­dig elemzésre és döntések támogatására kell fordítani. A pénzügyi szakemberek­nek a jövőben mélyebb (adat)elemzői tudásra lesz szükségük, és használniuk kell majd az új digitális technológiákat. Ez a meglévő munkavállalóknál átkép­zéssel, míg a diákok és a felsőoktatási intézmények számára a képzési terület fókuszpontjainak újragondolásával jár.

A mesterséges intelligencia a számviteli szakmában is egyre nagyobb teret nyer, ezért a szakembereknek is folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz. Már a könyvelői és adótanácsadói szakmában is, hiszen az adóhivatal is folyamatosan fejleszti a digitális folyamatait. Az emberi intelligencia to­vábbra is fontos tényező marad. A gé­pek – legalább is egyelőre – önmaguk­ban sem adót csalni, sem adócsalást fel­deríteni nem képesek.

A konferencián elhangzottakat összefoglalva elmondható, hogy a digitalizáció hatására a pénzügyi és szám­viteli területek mélyreható változásokon mennek keresztül. A szervezetek közötti kapcsolattartás, a szervezetek belső mű­ködése, valamint az üzleti folyamatok monitorozása, modellezése és előrejel­zése mind-mind olyan vállalati aspek­tus, amelyeket alapjaikban formálnak át új technológiai megoldások és lehe­tőségek. A változások a jövőben tovább gyorsulnak, melyek megválaszolásához az elméleti és a gyakorlati tudásra egy­aránt szükség van.