PDF letöltés

Mennyi mindenre kell odafigyelni a behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylése kapcsán

Az áfatörvény 2020. január 1-i változásai között szerepel a véglegesen behajthatatlanná váló követelések miatti utólagos adóalap csökkentés lehetősége. Főszabály szerint a hatályba lépés után teljesülő ügyletek esetében alkalmazható, de a 2015. december 31. – 2020. január 1. közötti ügyletekre is lehet kérvényezni. Számos feltétele van azonban az adóalap csökkentésnek, részletesen meg kell tehát vizsgálni ezeket.

Az adóalap-csökkentés önellenőrzés keretében valósítható meg, ám csak, ha a jogszabályban meghatározott összes feltételnek együttesen megfelel. Elszámolása nemcsak a hitelezőt, hanem az adós vevőt is érinti.

Először mérlegelni kell, hogy a követelés megfelel-e a behajthatatlan követelés fogalmának, amely eltér a számviteli törvény definíciójától. Lényegében csak akkor van lehetőség adóalap-csökkentésre, ha már biztos, hogy a követelés nem fog megtérülni, véglegesen behajthatatlanná vált. Behajthatatlan követelésnek csak az alábbi okok valamelyike alapján lehet minősíteni egy tartozást:

  • a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet csak részben fedezi,
  • a hitelező csődeljárás, felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,
  • a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,
  • a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.

Továbbá a követelés csak eredeti, csak az adóalap-csökkentés lehetőségével élni kívánó adóalany által teljesített, csak termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból fakadó követelés lehet. Nem lehet fordított adózás alá eső ügylet, valamint fennálló követelésnek kell lennie.

Másodszor össze kell gyűjteni az adott behajtási eljárásról szóló dokumentumokat – a nemleges foglalási jegyzőkönyvet; az eljárást vezető bíróság által végzéssel jóváhagyott, e törvényekben foglalt követelményeknek megfelelő egyezségi megállapodást; a felszámoló igazolását; az eljárás befejezéséről, a vagyonfelosztásról rendelkező iratokat. Ezeket az önellenőrzés jóváhagyásakor az adóhatóság is ellenőrizni fogja, ugyanis az áfa-visszatérítéshez szükséges a behajthatatlanság véglegességének és annak igazolása, hogy az hitelező mindent megtett a behajtás érdekében.

Mindezek után meg kell vizsgálni, hogy az adóalany az adós és a hitelező valóban független felek-e. Nem csökkentheti ugyanis az adóalapjukat a kapcsolt vállalkozások, valamint akik között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn, vagy az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, vagy közöttük munkaviszony vagy azzal egyenértékű jogviszony áll fenn, illetve egymás, vagy a felsoroltak közeli hozzátartozói. Akkor sincs mód adóalap-csökkentésre, ha a felek jelenleg már független felek, de az érintett időszakban a fentiek szerint kapcsoltak voltak.

A hitelezőnek az adóst írásban kell értesítenie arról, hogy behajthatatlan követelés jogcímén módosítani kívánja az adóalapját, kivéve, ha a partner időközben már jogutód nélkül megszűnt. Meg kell jelölnie a módosítás jogcímét, a számla sorszámát, a behajthatatlan követelés összegét, és nyilatkoznia kell, hogy adóalapját utólag csökkenti. Az értesítés alapján az adósnak csökkentenie kell a levonható adóját.

Feltétel, hogy a hitelező nem áll és az eredeti ügylet idején sem állt csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt. Azonban a végelszámolási eljárás nem kizáró ok. Továbbá vizsgálni kell, hogy az adós sem volt az ügylet időpontjában a felsorolt eljárások hatálya alatt, nem szerepelt az ügylet idején és az azt megelőző évben a nagy összegű adóhiánnyal vagy adótartozással rendelkezők adatbázisában, adószáma nem volt a teljesítés időpontjában törölve, és az adóhatóság az ügylet időpontjáig nem adott tájékoztatást a hitelező részére arról, hogy az adós megkerüli adókötelezettségének teljesítését. Az adószámokat az Igazságügyi Minisztérium által üzemeltetett cégszolgálati lekérdező felületen lehet ellenőrizni visszamenőlegesen. A nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők lekérdezhető adatbázisát a NAV a honlapján fogja elérhetővé tenni 2015. január 1-jéig visszamenőleg.

Az adóalap csökkentésének feltétele, hogy a követelés megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt, valamint az is, hogy más módon nem térült vagy térül meg. Ha kezességvállalás, bankgarancia vagy biztosítás fedezi, akkor az utólagos adóalap-csökkentés köréből eleve ki van zárva. Csak adóalany vevőkkel bonyolított ügyletekkel kapcsolatos adóalap-csökkentésre van lehetőség, tehát magánszemélyekkel szemben fennálló követelésekre nem lehet alkalmazni. Az adócsökkentés érvényesítésre csak a követelés elévülésén belül van lehetőség.

Végezetül önellenőrzést kell végre hajtani. A bevallással egy időben nyilatkozatokat kell tenni a NAV felé, az adott évre rendszeresített áfabevallás keretében: a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról, az érintett ügyletről kiállított számla sorszámáról, az adóalap-csökkentés összegéről, a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről, adószámáról, valamint arról, hogy az ügylet ellenértéke más módon nem térült meg számára. A partneri értesítés hatására a vevőnek is ki kell igazítania korábbi bevallását. Be kell vallania az előzetesen felszámított adót fizetendő adót növelő tételként értesítés utáni adó-megállapítási időszakban. Nyilatkoznia kell a különbözet összegéről, valamint az ügyletet teljesítő adóalany nevéről és adószámáról.

Ha esetleg később a vevő mégis fizet ismét önellenőrzést kell végezni, és nyilatkozni kell a felsorolt adatokról.

A fentieket összegezve látható, hogy nagyon nehéz az összes feltételnek együttesen megfelelni. Azoknak azonban, akik a szigorú szabályok miatt elesnek a lehetőségtől 2020. április 22-ig lehetőségük van különös eljárás keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes szervéhez kérelmet előterjeszteni, és közvetlenül a közösségi jogra hivatkozni. Azoknak is érdemes ezzel próbálkozni, akiknek behajthatatlan követelése 2015. december 31-e előtti.