Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (továbbiakban: Evct.) 18. §-a alapján az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább 1 hónapig és legfeljebb 5 évig szüneteltetheti. 

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését és a szüneteltetés végén a tevékenység folytatását be kell/kellett jelenteni – elektronikus úton – a fővárosi, megyei kormányhivatal járási, (fővárosi kerületi) hivatalánál. 

Amennyiben az 5 év elteltével az egyéni vállalkozó nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, akkor a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása megszűnt/megszűnik.

Változás 2017. január 1-jétől kezdődően, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése legfeljebb 2 év lehet. Ez a szabály azokra vonatkozik, akik 2016. december 31-ét követően kezdik el a tevékenységüket szüneteltetni.

Aki a tevékenységét 2012. január elsejétől folyamatosan szüneteltette és a tevékenységét nem kezdte el folytatni 2016. december 31-éig, annak az egyéni vállalkozói jogállása 2016. december 31-én megszűnt, így a bevallását az egyéni vállalkozói tevékenységüket megszüntetőkre vonatkozó szabályok szerint be kell adnia. 

Ez a gyakorlatban pl. azt jelenti, hogy a nyilvántartott készletet bevételnek kell tekinteni a 16SZJA (régi nevén 53-as) bevallás 13-as lapjainak kitöltésekor.

Az ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó a tevékenységét, szolgálatát a jogállását szabályozó külön törvény előírásai szerint szüneteltetheti. 
Az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységét a Magyar Állatorvosi Kamara engedélyével szüneteltetheti.

Amennyiben az adózó a tevékenységét az adóév utolsó napján is szünetelteti, akkor esetében a bevallás benyújtásának határideje 2017. május 22. 

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén a bevételét nem csökkentheti, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét. Az ilyen egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.

Ugyanakkor az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásakor az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a szüneteltetés befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb 3 évvel korábban – beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység folytatásához, folytathatóságához szükséges (ideértve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait. Továbbá a szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb 3 évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását is megkezdheti.

Fontos tudni, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel nem kötelezett a magánszemély adóbevallás benyújtására, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette, azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben
a) kisvállalkozói kedvezménnyel,
b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
c) foglalkoztatási kedvezménnyel,
d) kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét,
amelyre akkor kerülhet sor, ha ezek a kedvezmények nem váltak véglegessé.

Ebből következően pl. a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak:
– amennyiben a tevékenységének szüneteltetése előtt foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, akkor az átlagos állományi létszám csökkenése miatt, 
– a kisvállalkozó kedvezményre vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén (pl. átsorolta a tárgyi eszközt és magáncélra használja, vagy eladta),
– a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén (pl. eladta a gépet), valamint
– a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén
bevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik. 

A fejlesztési tartalék nem cél szerinti felhasználása miatt akkor is visszafizetési kötelezettsége keletkezik, ha a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására nem került sor határidőben, azaz a szünetelés időszakában jár le a célszerinti felhasználásra nyitva álló határidő. 

Ilyen esetben az egyéni vállalkozónak a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végéig nyilvántartásban maradt része után az adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig kell megállapítania, és azokat késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. 

A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. ( Pl. a 2012-ben nyilvántartásba vett és el nem költött összeg után adózni kell 2016-ban.)

A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
– befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
– igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek
minősül, amelyet az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.

A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 

Aki pl. 2015-ben kezdte el szüneteltetni a tevékenységét és a kinnlevő bevétele a 2015. évi bevallás benyújtását követően folyt be (2016. május 20-át követően), annak önálló tevékenységből származó bevételként kell kezelnie a 2016. évben befolyt összeget.

Abban az esetben, ha adózó a tevékenységét az adóév egészében szüneteltette, kérheti a NAV-tól a feltételek megléte esetén a bevallási tervezet elkészítését is, amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel nincs adófizetési kötelezettsége pl. a korábban érvényesített  kedvezmények miatt.

Fontos tudni, hogy a szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó megszüntetheti az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámláját. Abban az esetben, ha nem szünteti meg, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését be kell jelentenie a vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézetnek azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli. 

A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megnyitott bankszámlán jóváírt kamat ugyanis a magánszemélyek által megszerzett kamatjövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik.