Ha a saját jogú nyugdíjas (továbbiakban: nyugdíjas) keresőtevékenységet folytat, akkor – a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részsülő hölgyeket kivéve – a keresőtevékenységnél nincsen sem jövedelem-, sem időkorlát. A 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő nő keresőtevékenységénél figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a keresőtevékenység során az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, azaz idén a 127 500 forint tizennyolcszorosát, ami 2 295 000 forint), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását. 

Munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban és egyszerűsített foglalkoztatásban történő foglalkoztatás esetén

A nyugdíjasok minden időkorlát, és korhatár nélkül dolgozhatnak munkaviszonyban. Szigorúbb szabályok vonatkoznak a munkaviszony jellegű jogviszonyban történő alkalmazásra, mint például a közalkalmazotti, és a közszolgálati jogviszony. Ezekben a jogviszonyokban tovább-, vagy újrafoglalkoztatott nyugdíjas nyugdíjának a folyósítása – a jogviszony fennállása alatt – szünetel.

Tekintsük át, milyen közterheket kell fizetni munkaviszonyban, és munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasok esetén. A nyugellátásban részesülő béréből le kell vonni

-   a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget,

-   a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,

-   a 10 százalék nyugdíjjárulékot.

10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugellátásban részesülő jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére. A 0,5 százalékos emelés hivatalból történik, azaz nem kell külön kérelmet benyújtani. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. Erre tekintettel levonandó a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék

-    a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő esetén akkor, ha elérte a jövedelemkorlátot, és ezért nyugdíjának folyósítása szünetel, továbbá

-    a fentiekben ismertetett munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgozó nyugdíjas esetén.

A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után meg kell fizetnie a munkáltatónak 22 százalék szociális hozzájárulási adót. 55 év feletti munkavállalónál a munkáltató szochokedvezménnyel élhet. Ha a nyugdíjas teljes munkaidőben dolgozik, akkor a foglalkoztató legfeljebb havi 100 ezer forint után 11 százalék szochokedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető. A kedvezményt részmunkaidős foglalkoztatás esetén teljes munkaidőhöz viszonyított arányban csökkenteni kell. Ám ha a kifizető költségvetési szerv, akkor ezzel a kedvezménnyel nem lehet élni.

Számszerű példával: 8 órában dolgozó, saját jogú nyugellátásban részesülő 67 éves munkavállaló munkabére bruttó 300 000 forint. A munkabéréből le kell vonni 45 000 forint személyi jövedelemadó-előleget, 30 000 forint nyugdíjjárulékot és 12 000 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A 9000 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A munkáltató megfizeti 66 000 forint szociális hozzájárulási adó helyett 55 000 forint adót, azaz havi 11 000 forint megtakarítással élhet. A munkáltató továbbá köteles megfizetni a szakképzési hozzájárulást, amely jelen esetben 4500 forint.

Dolgozhat a nyugdíjas alkalmi munkavállalóként vagy idénymunkásként, melyek határozott időre köthetőek. Azaz az alkalmi munka összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthető. Mind a mezőgazdasági idénymunka, mind a turisztikai idénymunka határozott időtartamra is jöhet létre azzal, hogy azonos felek között, mezőgazdasági- vagy turisztikai idénymunkára kötött szerződés egy naptári éven belül nem haladja meg a 120 napot.

Alkalmi munkavállalás, mezőgazdasági-, turisztikai idénymunka esetén idén a minimálisan kifizetendő órabérek a minimálbér 85 százaléka, azaz 623 forint/óra, míg szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum 87 százaléka, azaz 806 forint/óra. Alkalmi munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke: a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint.

A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkában foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke, a munkaviszony minden naptári napjára, munkavállalónként 500 forint/nap.

Megbízási-, vállalkozási szerződésel

A nyugdíjas dolgozhat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében. Ezek különösen a megbízási szerződés, illetve egyéni/társas vállalkozónak nem minősülő vállalkozási szerződés alapján végzett tevékenységek. Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban személyesen munkát végző személy tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül, és köteles járulékokat fizetni.

Ha a nyugdíjas például megbízási jogviszony keretében dolgozik, akkor a megbízási díjából személyi jövedelemadó szabályai szerint átalány költségelszámolás alapján 10 százalék költség vonható le vagy számlákkal igazolva, a személyi jövedelemadó szabályai szerint tételes költségek levonására kerülhet sor (maximum a megbízási díj 50 százalékáig). A nyugdíjas bármelyik költségelszámolást választhatja. A nyugdíjasnak költséggel csökkentett megbízási díj alapján kell megfizetni az szja-előleget és biztosítási jogviszony fennállása esetén a járulékokat. A kifizető a fentieknek megfelelően szochót és szakképzési hozzájárulást fizet. A 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugdíjas itt is jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére.

Szövetkezet tagjaként folytatott tevékenység esetén

Az 1997.évi LXXX. törvény alapján biztosítottnak minősül a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot.

Azaz, a szövetkezet nyugdíjas tagja dolgozhat a szövetkezetben munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében. A fentiekben ismertettek alapján ez esetben biztosított lesz, és köteles a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizetni. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles megfizetni. Más a helyzet akkor, ha a nyugdíjas a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként tevékenykedik.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetben öregségi nyugdíjban részesülő tagként tevékenykedő személy nem biztosított, így a tagnak a keresőtevékenysége során szerzett jövedelméből 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl járulékokat nem kell megfizetnie.


Egyéni-, társas vállalkozás folytatása öregségi nyugdíj folyósítása mellett

Ha a sajátjogú nyugellátásban részesülő vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó, ha vesz fel jövedelmet

-       15 százalék személyi jövedelemadó-előleget, és
-       10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

A 10 százalék nyugdíjjárulék alapja

-       a társas vállalkozónál a személyes közreműködése alapján, illetve az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem,
-       az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét,
-       átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem,

-       az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva) választó egyéni vállalkozó esetében pedig az evatörvényben meghatározott adóalap 10 százaléka. 

Ez esetben is igaz, hogy a nyugdíjas nyugdíja – a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján – 0,5 százalékkal nő.

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7110 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Nem kell azonban ezt az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni többek között arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó keresőképtelen, vagy gyesben részesül, vagy fogvatartott, vagy állategészségügyi szolgáltató tevékenysége, illetve ügyvédi tevékenysége szünetel, vagy közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, vagy egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, továbbá ha munkaviszonyban is dolgozik, amelyben a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát.

Ha a nyugdíjas egyéni, vagy társas vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem főállású kisadózónak minősül és a kisadózó vállalkozás havi 25 ezer forint tételes adót fizet. A tételes adót többek között nem kell megfizetni azon hónapokra, amelyek egészében a kisadózó egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, vagy gyesben, ápolási díjban részesül, fogvatartott kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság értelmezése alapján, a főállásúnak nem minősülő kisadózó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012.évi CXLVII. törvény 10. § (2) bekezdése értelmében nem minősül biztosítottnak, és esetében a Tny. 83/B §-ának alkalmazására nem kerül sor.  Azaz, ha a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem érvényesül a fentiekben leírt jövedelemkorlát.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló 2005.évi CXX. törvény azokra a magánszemélyekre terjed ki, akik a törvényben felsorolt FEOR számokkal jelölt tevékenységekkel szereznek adóköteles bevételt. Ide tartozik például:

2136    Grafikus és multimédia-tervező
2627    Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból: Filmszöveg fordító, Lírai művek fordítója,

            Műfordító, Prózai és drámai művek fordítója

2715    Könyv- és lapkiadó szerkesztője

2716    Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő

2721    Író (újságíró nélkül)

2722    Képzőművész

2723    Iparművész, gyártmány- és ruhatervező

2724    Zeneszerző, zenész, énekes

A törvény szerint nyugdíjasnak az minősül, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és saját vagy özvegyi jogon részesül a nyugellátásban, feltéve, hogy az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas. Nyugdíjas magánszemély az ekhót évi 60 millió forint összeghatárig választhatja.

Az ekho alapja a törvényben meghatározott bevétel, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A nyugdíjas által fizetendő ekho mértéke 11,1 százalék, míg a kifizető az ekho-alap összege után 20 százalék ekhót fizet.

A jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevétel után az ekho megfizetésével a kifizető és a nyugdíjas mentesül a szociális hozzájárulási adó, a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg, a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, a 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetése alól, továbbá a nyugdíj folyósításának szünetelése esetén 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése alól.

A teljességhez igényével meg kell említeni, hogy a nyugdíjas őstermelőként is dolgozhat, azonban ez esetben nem lesz biztosított, így őstermelőként társadalombiztosítási közterheket nem kell fizetnie.