Az állami kiadások 80-90 százalékát adókból és járulékokból finanszírozza a költségvetés, az egyes befizetések nagysága között azonban igen jelentősek az eltérések. Miközben a kormány fokozatosan igyekszik csökkenteni az adófajták számát, a közel 60 féle adóelvonásból származó összes bevétel háromnegyedét továbbra is három nagy adó biztosítja.

Amennyiben egy kalap alá vesszük az összes munkáltatói és munkavállalói járulékot és a szociális hozzájárulási adót, akkor a társadalombiztosítási járulékokból várható 5582 milliárd forint jelenti jövőre a költségvetés legfontosabb bevételét. Ez az idei előirányzathoz képest csupán 3 százalékos növekedés, ami jócskán elmarad a nemzetgazdasági keresettömeg bővülésétől, ám ez azzal magyarázható, hogy reálkeresetek alakulásának függvényében jövőre további 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó.

A második legjelentősebb bevételi forrás az általános forgalmi adó, aminek részben az a magyarázata, az általános adókulcs ­– 27 százalékkal – nálunk a legmagasabb az egész Európai Unióban. Az adónemből jövőre 4968 milliárd forintot vár a kormány. Ez több mint 15 százalékos növekedést jelent az idei előirányzathoz képest, ami jócskán meghaladja a nominális fogyasztás (és beruházás) jövő évi növekedését.

A fokozatos adócsökkentések ellenére a személyi jövedelemadóból származik a harmadik legnagyobb bevétele a költségvetésnek. Jövőre 2609 milliárd forintot vár szja-ból a kormány, amely az ideihez képest 10 százalékos növekedést jelent, még annak ellenére is, hogy 220-tól életbe lép a négygyermekes anyák személyi jövedelemadó mentessége, ami nagyjából 30 milliárd forint bevétel kiesését jelent.

A három legnagyobb adón kívül számottevő bevételt jelent a költségvetés számára a jövedéki adó, amelynek kétharmada az üzemanyag-forgalomból, egyharmada pedig a dohány és egyéb termékek értékesítéséből származik. Az összes bevétel között csekély az arányuk, az önkormányzatok finanszírozása szempontjából ugyanakkor igen jelentősek az önkormányzati forgalmi adók, amelyek közül a legfontosabb a helyi iparűzései adó. A korábbi adókulcs-csökkentés és a különböző (például sportcélú) adókedvezmények bevezetése ellenére még mindig fontos bevételi forrás a társasági adó, amely a legjelentősebb vállalati befizetés a központi költségvetésbe.

Miközben a nominális adóbevételek jövőre várhatóan növekednek, az összes adóbevétel GDP-arányos nagysága az Európai Bizottság előrejelzése szerint 37,4-ről 37,1 százalékra csökken. Az uniós szakértők szerint a GDP-arányos összes adóbevétel Magyarországon jövőre már csupán néhány tized százalékponttal lesz magasabb, mint Csehországban és Lengyelországban, és több mint 3 százalékponttal alacsonyabb, mint átlagosan a régi uniós tagállamokban.