Társadalombiztosítási járulék

A törvénymódosítás a saját jogú nyugdíjasok munkavállalónkénti foglalkoztatására vonatkozó könnyítéseket tartalmaz és a nyugdíjas dolgozók terheinek csökkentését szabályozza. Tehát 2019. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak Mt. szerinti munkaviszonya alapján, nem terheli járulékfizetési kötelezettség és mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól. 

A jogszabály értelmében az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.320 forintról (napi 244 forint) 7.500 forintra (napi 250 forint) nő.

A szociális hozzájárulási adó mértékével párhuzamosan a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke is mérséklődik (a járulék mértéke 34 százalék helyett 24 százalék lesz).

 

Szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás 

2019. január 1-jétől összevonásra kerül a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás. A kettő ötvözetéből különálló törvény született a szociális hozzájárulási adóról (a továbbiakban: „új Szocho tv.”).

Az új Szocho tv. meghatározza a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét. A jövedelmek köre megegyezik a jelenleg szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás kötelezettség alá vont jövedelmekkel. Ennek értelmében adófizetési kötelezettség áll fenn az alábbi jövedelmek után:

-          a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: „Szja tv.”) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,

-          tanulószerződés alapján kifizetett díj, ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj, érdekképviseleti tagdíj,

-          külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján meghatározott havi díjazás amennyiben járulékalapot képez,

-          a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelmek adóalapként meghatározott összegét

-          a jelenleg 14 százalékos egészségügyi hozzájárulási kulcs alá tartozó jövedelmek (például osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozói osztalékalap, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem külföldi színész / stábtag által megszerzett Magyarországon adóköteles jövedelem).

A jogszabály egykulcsos adót tartalmaz, melynek mértéke 19,5 százalék. Azaz a korábban 14 százalékos kulccsal adózó jövedelmek terhelése is nő.

A jelenleg érvényes 450 ezer forintos eho fizetési korlát az új törvény szerint úgy módosul, hogy addig kell csak megfizetni ezen jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege (a korlátba a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelmek nem számítanak bele).

 

Kedvezmények változása a szochóban

Az új adótörvénnyel eltörlik a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét, valamint részben a 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása esetén igénybe vehető adókedvezményt, azonban a korábbi tervekkel ellentétben támogatják továbbra is a kutatás fejlesztési tevékenységet, valamint a kutatók foglalkoztatását.

Új szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet 2019-től igénybe venni a megváltozott munkaképességű munkavállalók után, valamint a közfoglalkoztatottak után is. Összevonásra kerül több adókedvezmény kategória. Például bevezetik a munkaerőpiacra lépők után járó adókedvezményt. A megmaradt és új kedvezmények esetén az igénybe vehető maximális összegeket a minimálbérhez igazítják, ezzel növelve az adókedvezményként igénybe vehető összegeket.

Az új Szocho tv. szerint tehát szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:

-          a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak;

-          a munkaerőpiacra lépők;

-          a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők;

-          a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók;

-          a kutatók;

-          a közfoglalkoztatottak után; valamint

-          a jelenlegi feltételrendszer mellett a K+F tevékenység után.

A kedvezmény legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető az első három kedvezménykategóriában és az adó mértéke annak 50 százalékával csökken.