Megnyílik a lehetőség az áfacsökkentésre

Az áfatörvény 2020. január 1-jén hatályba lépő módosítása arra teremt lehetőséget az adóalanyok számára, hogy önellenőrzés keretében az általános forgalmi adó alapját utólag csökkentsék a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével. Az igénybevétel feltételeit szintén az áfatörvényben találhatjuk meg.

Mi minősül behajthatatlan követelésnek?

Az általános forgalmi adózás rendszerében nem a számviteli törvény fogalma irányadó elsődlegesen, hanem az áfatörvény meghatározásra kell figyelemmel lenni, amikor az adóalap-csökkentés lehetőségét mérlegeljük. Ebből látható, hogy lényegében akkor nyílhat lehetőség adóalap-csökkentésre ezen a jogcímen, ha már nyilvánvaló, hogy a követelés nem fog megtérülni, vagyis véglegesen behajthatatlanná vált.

Azt, hogy egy követelés véglegesen nem térült meg alá kell támasztani a megfelelő dokumentumokkal. Ilyen lehet például: a nemleges foglalási jegyzőkönyv, bíróság általi végzéssel jóváhagyott egyezségi megállapodás, a Cégközlönyben szereplő adatok, a felszámolási jegyzőkönyvek, vagyonfelosztási okiratok. Ezek az említett dokumentumok az adott eljárásra jellemző, annak során keletkező dokumentumok.

 

Megfelel-e az adóalany a törvényi feltételeknek?

Meg kell vizsgálni, hogy megfelel-e, eleget tud-e tenni az adóalany az adóalap-csökkentéssel összefüggésben támasztott, áfatörvényben előírt további feltételeknek. 

 Az utólagos adóalap-csökkentés lehetősége érdekében az értékesítést teljesítő adóalanyra és annak vevő partnerére vonatkozó feltételeket az áfatörvény 77. § (7)-(10) bekezdései határozzák meg. 

Például: az adóalany és a termék beszerzője független felek, az adóalany és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője a visszaigénylés időpontjában nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, és nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy adótartozással rendelkezők listáján.

A feltételeknek folyamatosan fenn kell állnia. Nincs mód adóalap-csökkentésre, ha a felek – az eladó és a vevő – jelenleg már független felek, de a korábbiak folyamán (akár a teljesítés időpontjában vagy azt követően) egymással az előzőekben említett jogviszonyban álltak, illetve a követelés esedékességétől számított egy év nem telt el.

 

Az értékesítő, az adóalap-csökkentést elszámoló adóalany feladatai

Az adóalany a behajthatatlan követelésre alapozott adóalap-csökkentését önellenőrzés keretében végezheti el.

A behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentés értesítési kötelezettséggel jár, nem igényel azonban számlahelyesbítést vagy érvénytelenítést. Az önellenőrzést az önellenőrzéssel érintett időszakra vonatkozó, az adott évre rendszeresített áfabevallás keretében, az adott tárgyévi bevalláshoz kialakított nyilatkozattétel kíséretében végezhetik el az adóalanyok. A nyilatkozatokat az áfabevallás részeként rendszeresített nyomtatvány-részben kell megtenni. Erre nemcsak a 2020 évi, a 2065 számú bevallás, hanem a 2016 – 2019 évek bevallásai is fel lesznek készítve. 

Tekintettel arra, hogy a nyomtatványon a feltüntetendő adatok között a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószámát is fel kell tüntetni, adószámmal nem rendelkező, nem adóalany partner esetében behajthatatlan követelés jogcímén az adóalap nem csökkenthető.

 

És ha ezek után mégis fizet a vevő?

Az áfatörvény azt is rendezi, hogyan kell eljárni, ha az adóalany partnere, a vevő az adóalap korrekciójának elvégzését követően mégis fizet, megtéríti a korábban ki nem fizetett ellenértéket vagy annak egy részét. Ez a körülmény ismételt önellenőrzést és ennek keretében adóalap növelést (a csökkentett adóalap visszarendezését) von maga után. Az ismételt önellenőrzést az adóalanynak ebben az esetben is az áfabevallásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány-részben, nyilatkozattétellel kell kísérni, amelyen a beszerző partnere nevét, adószámát és a megtérített ellenérték, részellenérték adóval csökkentett összegét kell feltüntetnie. 

 

Hatályba lépés

A behajthatatlan követelés címén történő adóalap-csökkentésre, valamint ehhez kapcsolódóan az eredetileg levonható adó utólagos korrekciójára vonatkozó rendelkezések 2020. január 1-jén lépnek hatályba. Főszabály szerint az erre a napra vagy ezt követő időpontra eső teljesítési időponttal megvalósuló ügyletek esetében alkalmazható az adóalap ilyen jogcímen történő csökkentése, és végzendő el az eredetileg levonható adó utólagos korrigálása is a vevő részéről. 

Átmeneti szabály rögzíti, hogy az új rendelkezések azokban az esetekben is alkalmazhatóak, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja 2020. január 1. napját megelőzi, de 2015. december 31. napját követő időpontra esik.

Vagyis lehetőség nyílik már 2016 évi teljesítések után is ilyen jogcímen az adóalap-csökkentés elszámolására az elévülési időre is figyelemmel, amennyiben annak az áfatörvényben előírt, előzőekben említett feltételei fennállnak.

 Az adóhatóság honlapján megjelent tájékoztató részletesen tartalmazza az igénybevétel szabályait.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]