Az új Tbj. nem hozott változást a foglalkoztatói kör tekintetében. Változott azonban a biztosítottak köre, a járulékalapot képező jövedelem meghatározása, a fizetendő járulék típusa és bevezetésre került a járulékfizetési alsó határ a munkaviszonyban álló biztosítottak tekintetében.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében megszűnt a járulékfizetési kötelezettség, tehát a társas vállalkozás nem fizet a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után egészségügyi szolgáltatási járulékot és a társas vállalkozót sem terheli a tagi jövedelem után nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség.

Biztosított csak olyan személy lehet, aki nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, vagyis aki nem saját jogú nyugdíjas vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ez azt jelenti, hogy az a személy, aki kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, nem válik biztosítottá függetlenül attól, hogy tevékenységét milyen jogviszonyban folytatja és biztosítási kötelezettség hiányában járulékot sem kell fizetnie.

A biztosított társas vállalkozó a 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér. Az új Tbj. 4. § 21) pont 5. alpontja szerinti, vagyis a társaság ügyvezetését (nem munkaviszonyban) ellátó társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.

2020. június 30-ig a felszolgálási díj összege után a régi Tbj. szerint a foglalkoztatót terhelte a 15 % mértékű nyugdíjjárulék. 2020. július 1-től a biztosított fizeti meg a 18,5 % mértékű társadalombiztosítási járulékot.

Az új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben, így többek között a munkaviszonyban is a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha

a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,

b) a biztosítási jogviszony a jogviszony szünetelése alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy

c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,

a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)-c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

Átmeneti szabályok a régi és az új Tbj. között

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban, ha a biztosítási jogviszony elbírálására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdő napja 2020. július 1-jét megelőző nap, a biztosítási jogviszony

a) 2020. július 1-je előtti napjaira a régi Tbj. rendelkezéseit kell alkalmazni,

b) 2020. június 30-át követő napjaira az új Tbj. szabályait kell alkalmazni, és az új Tbj, szerint kell teljesíteni a társadalombiztosítási kötelezettséget.

A Tbj. 2020. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2020. július 10-ig meg-szerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor. Ha a jogviszony megszűnése alapján 2020. július 1-jét megelőző időszakra keletkezik járulékalapot képező jövedelem, akkor az adott időszakban hatályos, vagyis a régi Tbj. szabályait kell alkalmazni.