PDF letöltés

Megéri a stratup befektetés?

A jogalkotók – elismerve azt, hogy a startupok befektetői jelentős szolgálatot téve mind hazai, mind nemzetközi szinten versenyképessé tenni Magyarországot – 2017-től társasági adóalap-kedvezménnyel igyekeznek ösztönözni ezt a befektetési formát, illetve ellensúlyozni az általuk vállalt anyagi kockázatot.

Jogosultság az adókedvezményre

A kedvezményre azok a vállalkozások jogosultak, amelyek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál – SZTNH – angyalbefektetőként regisztráltatják magukat. A regisztráció minimális követelményeket támaszt a befektetőkkel szemben: a gazdasági társasági formán túl mindössze azt írja elő, hogy a befektetni kívánó társaságnak ne legyen adótartozása és a megelőző három évben ne legyen kapcsolt vállalkozása a befektetéssel érintett cég.

A befektetést szerző startup cégek megfelelési kritériumai

A befektetésben részesülő társaságnak számos könnyebben-nehezebben teljesíthető feltételnek kell megfelelnie. Az a társaság részesülhet adókedvezménnyel érintett befektetésben, amelyet

  • 3 éven belül alapítottak
  • éves nettó árbevétele legfeljebb 100 millió forint (ha még nincsen lezárt üzleti időszaka, akkor nyilatkoznia kell arról, hogy a várható éves árbevétele nem fogja meghaladni a 100 millió forintot),
  • még nem részesült kockázati tőkealap-befektetésben,
  • nem rendelkezik más társaságban üzletrésszel,
  • nincs végrehajtható adótartozása
  • átlagos állományi létszáma 2-20 fő
  • innovációs tevékenységet folytat,
  • kizárt ágazatok: szállítás, kereskedelem, ingatlanügyletek.

A startupok gyermekbetegségei

Üzleti, emberi és anyagi természetű buktatókat egyaránt találunk a leggyakoribb okok között, amelyek miatt egy startup működésének első három évében zátonyra futhat. A nem éppen szívderítő statisztika: 10 startup közül mindössze 9 éri meg a harmadik születésnapját.

Ezek után elmondható, hogy egy angyalbefektetőként közreműködő cég nem éppen az anyagi motiváció miatt kíván közreműködni egy startup cég életében. Sokkal nagyobb segítség a tudás, tapasztalatok továbbadása, alkotói közreműködés egy megkapó ötlet megvalósításában: számos motivációs tényező elképzelhető, amiért egy vállalkozó úgy dönt, hogy szabad forrásainak egy részét befektetőként egy startup-ba fekteti.

Mennyit érdemes befektetni

A befektető a startupban szerzett részesedés bekerülési értékének (vagyis amennyiért az üzletrészt vásárolta) háromszorosával számolhat a pozitív társasági adóalapját csökkentő kedvezményként. Ezt a kedvezményt a befektető már a befektetés évében is figyelembe veheti, majd az ezt követő három év során, de évente legfeljebb 20 millió forinttal csökkentheti az adóalapját.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a befektető az adóalapját minden évben csökkentheti a befektetés 75%-val, ami a 9%-os társasági adókulcsot figyelembe véve a befektetés 6,75%-ának megfelelő tényleges megtakarítást jelent évente (négy éven keresztül).

A kedvezmény felső határa (évente 20 millió forint) pedig azt határozza meg, hogy az adókedvezmény maximális kihasználása érdekében legfeljebb 26 millió forintot célszerű egy vállalkozásba fektetni. Annak ugyanakkor nincsen törvényi akadálya, hogy ugyanabba a startupba több befektető egyszerre fektesse be a maximális adókedvezmény igénybevételét elősegítő összeget. Illetve annak szintén nincs akadálya, hogy a befektető több startupban is részesedést szerezzen, és ebben az esetben az adókedvezmény maximális mértéke vállalkozásonként értendő.

A lehetséges buktatók, nyitott kérdések

A törvény szigorú szankcióval igyekszik elejét venni a visszaéléseknek. Amennyiben a befektető a befektetést követő negyedik év vége előtt kivezeti portfóliójából a startup üzletrészeit, úgy az igénybe vett kedvezmény kétszeresének mértékét köteles visszafizetni.

Nem egyértelmű például, hogy az utólagos tőkeemelés esetén a befektető a tőkeemelés összegének négyszeresét veheti figyelembe, vagy csak annak időarányos részét. Nem egyértelmű az új szabályok megfogalmazása alapján az sem, hogy az éves 20 millió forintos összeghatárt befektetésenként kell figyelembe venni (így több befektetés esetén akár ennek többszöröse is lehet a kedvezmény), vagy pedig ez az adókedvezmény befektetőnként értendő maximális kerete.

Ugyancsak kérdéses, hogy a startup esetében kötelezően előírt Innovációs törvény szerinti innovációs tevékenység nem túl szigorú megkötés-e, különösen annak tudatában, hogy számos klasszikus tevékenységet végző cég (egy pékség vagy egy szállítmányozó cég) a hétköznapi szóhasználatban startup-nak minősülhet pusztán az üzletpolitikai innováció folytán.

Remélhetőleg ezekre a kérdésekre a jogalkotói finomhangolás vagy a joggyakorlat az eltelt idő tapasztalatai alapján választ ad majd.