Megbízási jogviszony vagy munkaviszony?

A mindennapokban gyakran előforduló kérdés, hogy adott tevékenységet milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban lehet ellátni, a lehetőségek közül melyiket célszerűbb választani. Legtöbbször a munkaviszony és a megbízási jogviszony közti választási kérdés merül fel.

A személyi jövedelemadó törvény szerint a megbízási jogviszony alapján kapott díj önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amiről két dolgot fontos tudni:

  1. a bevétel után költség elszámolási lehetőség van,
  2. a bevétel költséggel csökkentett része a jövedelem.

Költségelszámolás történhet költséghányad alkalmazásával, ekkor a bevétel 10%-a költség, amelyet nyilatkozat hiányában automatikusan kell alkalmazni. Történhet még tételes költségelszámolással, legfeljebb a bevétel 50%-ig, ekkor a költségeket számlával kell igazolni. Dönthetünk úgy is, hogy nem szeretnénk költséget elszámolni,de bárhogy is döntünk az év elején, azt az adóévben konzekvensen kell alkalmazni minden önálló tevékenységből származó jövedelmünk esetén.

Amennyiben év közben a 10 % költséghányad alkalmazását választottuk, az adóbevallás készítésekor dönthetünk úgy, hogy mégis tételesen szeretnénk elszámolni költségeinket. Fordítottjára viszont nincs lehetőség, ha év közben tételes elszámolást alkalmaztunk, adóbevalláskor 10 % költséghányad alkalmazására nem válthatunk.

A biztosítási jogviszony elbírálása szempontjából, a megbízási jogviszony esetében mindig meg kell vizsgálni, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri-e a minimálbér 30 %-át (2018-ban 41 400 Ft), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (2018-ban 1 380 Ft). Amennyiben eléri, a magánszemély biztosítottá válik, ez a megbízó részéről bejelentési kötelezettséget von maga után, amit a NAV felé a T1041 nyomtatványon kell megtenni. Illetve a biztosítottként megbízott díjából 15 % Szja, 10 % nyugdíj-, 4 % természetbeni- és 3% pénzbeli (kivéve ha a megbízott öregségi nyugdíjas) egészségbiztosítási járulékot kell vonni, továbbá megbízót 19,5 % szocho és 1,5% szakképzési hozzájárulás terheli.

Ugyanazon munkáltatónál adott naptári hónapban, több megbízási jogviszony keretében szerzett jövedelmek összegét (és a napok számát is) össze kell adni.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy, pl. a gazdasági társaság vezető tisztségviselője esetében is ugyanígy kell elbírálni a biztosítási jogviszonyt, annyi különbséggel, hogy ez esetben nincs lehetőség költségelszámolásra.

Másik eset, amikor a megbízott nem válik biztosítottá, akkor a díjból csak 15 % Szja-t kell vonni, megbízó a 19,5 % szochot és a 1,5 % szakképzési hozzájárulást ebben az esetben is köteles fizetni, viszont NAV felé nem keletkezik bejelentési kötelezettsége a T1041-es nyomtatványon.

Harmadik eset, amire lehetőséget biztosít a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:280. §–a, hogy megbízott ingyen vállalja a megbízást. Ebben az esetben megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.

Folyamatos munkavégzés esetén főszabály szerint havonta, kifizetéstől kifizetésig nézzük az időszakot. Ha a munkát végző személy időszakonként, vagy csak a tevékenység befejezésével kap díjazást, akkor a biztosítási kötelezettség elbírálására a díjazás kifizetésekor történik.

Megbízási szerződés köthető szóban is, de a későbbi viták elkerülése végett célszerűbb írásban rögzíteni azt. A megbízási szerződésben rögzített időszakon belül nem kell vizsgálni, hogy a megbízott mely napokon, összesen milyen időtartamban teljesítette a feladatot. Ha a szerződésben nem rögzítették a megbízás időtartamát, akkor a szerződéskötéskor a díjfizetésig eltelt időszakot kell figyelembe venni.

Munkaviszony mellett megbízási jogviszony

Munkaviszony mellett ugyanazon munkáltatóval megbízási jogviszonyt létesíteni csak akkor lehet, ha a dolgozót a munkaviszonyban ellátott munkakörétől eltérő munkakörre szeretnénk megbízni. Lényeges, hogy jól elválasztható legyen adott esetben a két munkakör, annak munkaideje és beosztása, ugyanis ha ez egyértelműen nem különíthető el, akkor a megbízási jogviszonyt átminősíthetik munkaviszonnyá, visszamenőlegesen annak minden adóterhével együtt.

Fontos tehát tudni, hogy milyen szempontok alapján különíthető el egymástól egyértelműen a két jogviszony:

Munkaviszony

Megbízási jogviszony

munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény (Mt.) vonatkozik rá (pl. munkaszerződést kötnek);

megbízási szerződés az alapja, Ptk. vonatkozik rá;

a munkavállalónak személyesen, folyamatosan és rendszeresen rendelkezésre kell állnia, munkáltató utasításait követve, az ő ellenőrzése alatt;

felek függetlenek egymástól, nincs alá-fölérendeltségi viszony, a megbízott egy konkrét feladat ellátásáért vállal kötelezettséget;

munkavégzés időtartamát, helyét, és a munkaidő-beosztást a munkáltató határozza meg;

nincs meghatározva a munkavégzés helye, sem a munkaidő. A megbízott maga osztja be idejét, kizárólag határidőket, részhatáridőket szabhat meg a megbízó (az ügy ellátásának időpontját meghatározhatja, pl. ha egy 1 napos konferencia idejére kötik a megbízási szerződést);

munkavégzésért munkabér jár, bizonyos feltételek teljesülése esetén pótlékok;

megbízó díjat fizet a megbízottnak, de akár ingyen is el lehet vállalni. Nincs plusz juttatás, sem pótlékok;

Mt. szerint meghatározott időtartamra fizetett szabadságot köteles biztosítani a munkáltató;

nem jár szabadság;

munkáltató eszközeivel történik a munkavégzés.

a munkavégzés a megbízott saját eszközeivel történik.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]