Az állam a személyi jövedelemadód visszaigénylésének lehetőségével támogatja, ha előre meghatározott célok mentén szeretne valaki megtakarítani. Erre speciális számlatípusok és biztosítások is léteznek, melyeket azért találtak ki, hogy a várható élethelyzetednek megfelelő megoldásokat nyújtsanak. Nem véletlen, hogy az állam is hajlandó a személyi jövedelemadó egy részéről lemondani (személyenként mindösszesen évi 280 ezer forintról) akkor, ha azt látja, az egyén számára fontos az öngondoskodás.

Ezért kiemelkedően fontos, hogy mennyi személyi jövedelemadót fizetünk. Például a kisadózó vállalkozók (az úgynevezett KATA-sok) nem SZJA-t, hanem közterheket fizetnek! Ha valakinek van személyi jövedelemadója, akkor egy kis odafigyeléssel jó lehetőségek adódhatnak.

Milyen megtakarításokra gondolhatunk

• Önkéntes nyugdíjpénztári számla
• Önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári számla
• Nyugdíj-előtakarékossági számla
• Nyugdíjbiztosítás

Önkéntes nyugdíjpénztári számla

A fentiek közül a legelterjedtebb megtakarítási forma az önkéntes nyugdíjpénztári számla. Azoknak való, akik nem szeretnek bajlódni a megtakarításukkal, hanem szakemberre bízzák annak kezelését. Azonban itt is döntést kell hozni, hogy az előre meghatározott portfoliók közül melyikbe kerüljön a pénz.

Döntő jelentőséggel bírhat, hogy a nyugdíjba vonulásig mennyi idő van még hátra, ahogy azt is érdemes figyelembe venni, hogy milyen a kockázatviselési képessége. Ha már kevesebb, mint 10 év van hátra a nyugdíjkorhatárig, akkor egy kevésbé kockázatos portfólió kiválasztását érdemes megfontolni. Ugyanakkor, ha például még 3 évtized választ el tőle, akkor egy kockázatosabb megoldás is üdvözítő lehet. Az arany középutat kétségtelenül a kiegyensúlyozott portfóliók jelenthetik.

Az önkéntes nyugdíjpénztári számla esetében a befizetéseket egyszeri költség terheli (ez a működési és a likviditási tartalékba megy: előbbiből fizetik például az adminisztrációs teendőket és a pénztár munkavállalóinak bérét is, míg az utóbbira azért van szükség, hogy a pénzt bármikor ki tudjuk venni). A költségek a befizetéseid néhány százalékát teszik ki. Ennek ellenére a számla fenntartásának költségszintje alacsonynak mondható, mivel a bent lévő pénzre nem vonnak le évi több százalékos költséget. Mindig csak az aktuális évi befizetésre jutó költséghányad a jelentős.

Egészség- és önsegélyező pénztári számla

További kiváló lehetőség, hogy a befizetések 20 százalékát, a legalább 2 évre szóló lekötések 10 százalékát és a prevenciós szolgáltatásokra elköltött pénz 10 százalékát az adóbevallás keretében vissza lehet kérni a személyi jövedelemadódból.

Az adódból az önkéntes nyugdíjpénztári és az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári számlákra befizetett összeg 20 százalékát, de legfeljebb évi 150 ezer forint kérhető vissza az adóbevallás keretében. A visszaigényelt összeget az összes önkéntes pénztári számlára vonatkozóan a nyilatkozatban megjelölt egyetlen számlára utalja át az adóhivatal, az adóbevallás benyújtását követő 30. napon.

Nyugdíj-előtakarékossági számla

A nyugdíj-előtakarékossági számlák költségszintje alacsonynak számít, de a költségeket nem az aktuális befizetésre, hanem a számlán lévő pénzre számítják fel. Azoknak ajánlott, akik a megtakarításaikat saját maguk szeretnék kezelni, ugyanis a számlán a saját magunk által megvásárolt értékpapírok helyezhetőek el.

A kapott kamatok és az árfolyamnyereség után nem kell adót fizetni ( az osztalékadót viszont igen), ha a nyugdíjba vonulásig, de legalább 10 évig megtartjuk a számlát. A személyi jövedelemadóból a számlára befizetett összeg 20 százalékát, de legfeljebb évi 100 ezer forint (a nyugdíjkorhatárt 2020-ig betöltőknek 130 ezer forint) igényelhető vissza. A NAV a pénzt az adóbevallás benyújtását követő 30. napon utalja át a pénzt a számlára.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjcélú megtakarítások között ez a forma a legdrágább megoldás, ugyanis a havi befizetések egy részét a biztosító befektetési egységekbe helyezi, másik része a kockázati biztosítási rész költségeire megy el.

Az ide befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb évi 130 ezer forint lehet az az adó, melyet a következő évi adóbevallásban visszakérhető. Az adóhatóság az adóbevallás benyújtását követő 30. napon utalja el a pénzt a nyugdíjbiztosításba.

A fentiekből látható, hogy az évente maximálisan visszaigényelhető 280 ezer forint a következő esetekben már akár két megtakarítási típussal is maximalizálható:

• Ha 2020-ig betöltöd a nyugdíjkorhatárt, akkor a nyugdíj-előtakarékossági számládra évi 650 ezer forintot + az egészség- és önsegélyező pénztári számlá(i)dra például évi 750 ezer forintot befizetve (vagy például a befizetés, a lekötés és a prevenciós szolgáltatás kombinációjából)
• Ha 2020-ig betöltöd a nyugdíjkorhatárt, akkor a nyugdíjbiztosításodba évi 650 ezer forintot + az egészség- és önsegélyező pénztári számlá(i)dra például évi 750 ezer forintot befizetve (vagy például a befizetés, a lekötés és a prevenciós szolgáltatás kombinációjából)
• Ha 2020-ig betöltöd a nyugdíjkorhatárt, akkor a nyugdíj-előtakarékossági számládra évi 650 ezer forintot + az önkéntes nyugdíjpénztári számládra évi 750 ezer forintot befizetve
• Ha 2020-ig betöltöd a nyugdíjkorhatárt, akkor nyugdíjbiztosításba évi 650 ezer forintot + az önkéntes nyugdíjpénztári számládra évi 750 ezer forintot befizetve
• Bármikor töltöd be a nyugdíjkorhatárt, akkor nyugdíjbiztosításba évi 650 ezer forintot + az önkéntes nyugdíjpénztári számládra évi 750 ezer forintot befizetve
• Bármikor töltöd be a nyugdíjkorhatárt, akkor nyugdíjbiztosításba évi 650 ezer forintot + az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári számládra évi 750 ezer forintot befizetve (vagy például a befizetés, a lekötés és a prevenciós szolgáltatás kombinációjából)