Az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívül folytatott önálló tevékenységek (például óraadás, bérbeadás, tervezés) esetén az adóelőleg-fizetési kötelezettség jellemzően azokat a magánszemélyeket érinti, akiknek nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelme, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja, vagy nem köteles levonni. Adóelőleg-fizetési kötelezettség van akkor is, ha a magánszemély nem önálló tevékenységére tekintettel nem magyarországi kifizetőtől kapja a jövedelmét, továbbá annak a magánszemélynek is, akinek egyéb jövedelme származott, de a kifizető az adóelőleget nem tudta levonni. Ilyen eset lehet, amikor a volt munkavállaló a cég üdülőjében pihen.

A le nem volt adóelőlegről a kifizetőnek minden esetben igazolást kell kiállítania a magánszemély részére, hogy a negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettségének eleget tudjon tenni. Adóelőleget az összevonandó jövedelem után kell fizetni.

Nem kell adóelőleget fizetnie a magánszemélynek mindaddig, amíg a fizetendő összeg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a 10 ezer forintot nem haladta meg. A 10 ezer forint értékhatárba beleszámít a más tevékenységre tekintettel fizetendő adóelőleg összege is.

1. Önálló tevékenységet folytatók

Az Szja tv. 47. § (1) bekezdése szerint az adóelőleg alapját az adóalap meghatározására irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani az Szja tv. által elismert eltérésekre is figyelemmel. A bevétellel szemben a jövedelem megállapításakor elszámolható az Szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költség. Költséget csak a bevétel összegéig lehet elszámolni.

Évközben az adóelőleg alapjának számításánál az igazolás nélkül elszámolható 10 százalék költséghányadot, vagy a tételes költségelszámolást választhatja a magánszemély. Ha évközben a 10 százalék költséghányadot alkalmazza a magánszemély, akkor év végén az éves bevallás kitöltésekor még áttérhet a tételes költségelszámolásra, de ezt fordítva nem lehet megtenni.

Fontos azt is tudni, ha valaki például őstermelői tevékenysége tekintetében a tételes költségelszámolást választotta, akkor más önálló tevékenysége tekintetében is csak tételes költségelszámoló lehet. Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg is.

2019-től változás, hogy tételes költségelszámolást alkalmazók esetén, a kizárólag üzleti célt szolgáló, 200 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó tárgyi eszközök beszerzési ára egy összegben számolható el az üzembehelyezéskor.

A fizetendő adóelőleg meghatározása érdekében először meg kell állapítani az adóelőleg-alapját, amely tovább csökkenthető az Szja tv. által elismert kedvezményekkel (családi kedvezmény, első házasok kedvezménye). Természetesen a kedvezmények érvényesítésére csak akkor van mód, ha a magánszemély más jogviszonyából származó jövedelmével (például munkabér) szemben nem érvényesíti azt.
A megállapított adóelőleg alap után 15 százalék adóelőleget kell fizetni azzal, hogy a fizetendő összegből levonható az adóévben már befizetett adóelőleg összege, illetve az önálló tevékenységet folytatók esetében is csökkenthető a fizetendő adó a személyi kedvezménnyel.

Speciális szabály vonatkozik a bérbeadókra és a szálláshely-szolgáltatókra, ugyanis a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzési árát az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint számolhatják el adózók az Szja tv. 11. számú mellékletében foglalt rendelkezések szerint. Az értékcsökkenési leírás időarányos összege a negyedéves adóelőleg fizetéskor is érvényesíthető. 2019. január 1-jétől az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem megállapítása során nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díját, így különösen a közüzemi szolgáltatások díját. A rendelkezés azoknak a más személytől vásárolt szolgáltatásoknak a bérlőre áthárított díjára vonatkozik, amelyek az ingatlan használatával függenek össze.

A bérbeadónak lehetősége van arra, hogy a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját feltéve, ha a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben nem számol el költséget, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítik meg. Az említett szabály akkor is alkalmazható, ha a bérbe vett lakás külföldön van. Ez a szabály a feltételek megléte esetén már az adóelőleg fizetésekor is alkalmazható.

A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a feltételek megléte esetén a tételes átalányadót is választhatta. A tételes átalányadó évi összege a 38 400 forint szobánként. A tételes átalányadót egyenlő részletekben (9 400 forint), az adóelőlegre vonatkozó szabályok szerint a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetni.

2. Egyéni vállalkozók

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján meghatározott vállalkozói adóalap.

A bevételt csökkentő kedvezmények már évközben figyelembe vehetők az adóelőleg összegének megállapításakor, ami például a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítését jelenti az újonnan beszerzett, a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök esetében. 

A bevételnek a költségeket meghaladó része minősül jövedelemnek, melyből levonható az előző év(ek)ről áthozott és elhatárolt veszteség a jövedelem 50 százalékáig.

Az ily módon megállapított összeget kell vállalkozói adóalapnak tekinteni, mely után az adó mértéke 9 százalék.
A megállapított adó összege csökkenthető a kisvállalkozói adókedvezmény címén levonható összeggel, melyről az Szja tv. 13. számú melléklete rendelkezik.

Adózónak nemcsak a vállalkozói adóalap után kell megállapítania az adóelőleg összegét, hanem a költségek között elszámolt vállalkozói kivét összege után is, mely összevonandó jövedelemnek minősül, mellyel szemben további költség elszámolására nincs mód.

A vállalkozói kivét után 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget kell fizetni, melynek összege csökkenthető a családi kedvezmény és az első házasok kedvezményével. E kedvezmények az egyéni vállalkozók esetében is csak egyszeresen vehetők figyelembe. A vállalkozói kivét összege utáni adót tovább csökkenti a személyi kedvezmény.

A jövedelemét átalányban megállapító egyéni vállalkozónak a tevékenységétől függően elismert költséghányad figyelembevételével megállapított jövedelem után kell 15 százalék személyi jövedelemadót fizetnie azzal, hogy a családi és első házas kedvezmény, valamint a személyi kedvezmény figyelembe vehető, mivel az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap része.
Ha valaki a bevételi értékhatárt átlépte, annak az adóelőleg alapját az adóév egészére tételes költségelszámolással kell megállapítania.

3. Őstermelők

A bevétellel szemben a jövedelem megállapításakor – tételes költségelszámolás esetén – elszámolható a bevétel megszerzése érdekében az adóévben ténylegesen felmerült, az Szja tv. 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert és igazolt és az igazolás nélkül elszámolható költség.
Mezőgazdasági kistermelők esetében a kistermelői költséghányad is figyelembe vehető, ami a bevétel 40 százaléka lehet. Fontos tudni, hogy akkor minősül a magánszemély kistermelőnek, ha a bevétele az adóévben a támogatások összege nélkül a 8 millió forintot nem haladja meg.

A fizetendő adóelőleg összegének megállapításakor az előző évről áthozott veszteség összege a jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető.

Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelő bevétele a támogatások összege nélkül 8 millió forintot nem haladja meg, akkor átalányadózást is választhatott az adóévre. Átalányadózás esetén a bevételből a számított jövedelem (15/6 százalék) után kell az adóelőleget megfizetni. (Állattartás esetén a bevétel 6 százaléka, minden más bevétel esetében a bevétel 15 százaléka minősül jövedelemnek.)

Nem kell adóelőleg-alapot megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevételből, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve az adóévben nem haladja meg a nemleges bevallási nyilatkozat megtételére jogosító összeghatárt, ami a támogatások összege nélkül 4 millió forint (ez a szabály vonatkozik a tételes költségelszámolóra és arra is, aki a jövedelmét átalányban állapítja meg). Ha az őstermelő bevétele ennél több, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján kell megállapítani a választott adózási mód szerint.

Közös őstermelői tevékenységet folytatók és családi gazdaság tagjai esetében az adóelőleg-fizetési kötelezettségnek külön-külön kell eleget tenni.

Az őstermelésből származó jövedelemmel szemben is érvényesíthető a családi kedvezmény a feltételek megléte esetén azzal, hogy jövedelem hiányában a családi járulékkedvezményt veheti igénybe adózó, amennyiben biztosított. Elegendő jövedelem esetében érvényesíthető még az első házasok kedvezménye is.

Adóelőleg-fizetési kötelezettség esetén a jövedelem után az adó mértéke 15 százalék azzal, hogy a tételes költségelszámolást választó vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó őstermelő érvényesítheti az Szja tv. 39. §-a szerinti, legfeljebb évi 100 ezer forint adókedvezményt is. Ha maradt fizetendő adója az őstermelőnek, akkor a személyi kedvezmény is érvényesíthető.  A személyi kedvezményt alkalmazhatja az is, aki jövedelmét átalányban állapítja meg.