Az ingatlan bérbeadással foglalkozó cégek sokévi tapasztalata alapján az utóbbi években nem történt jelentős átrendeződés az albérleti piacon, az egyetemek és főiskolák környéke a legnépszerűbb és a legdrágább, általában havi 3500 forintos fajlagos négyzetméterenként albérleti díjjal. Sokat spórolhat azonban, aki a panellakásokat választja, mivel az ilyen típusú ingatlanok jellemzően havonta négyzetméterenként 5-700 forinttal olcsóbb fajlagos áron találnak bérlőre.

A legnagyobb kereslet a diákok részéről az egyetemi és a főiskolai kampuszok környékére irányul, például Budapesten a BME, a Corvinus, az ELTE, a SOTE létesítményeinek elhelyezkedése miatt a belvároshoz közeli, jó tömegközlekedéssel rendelkező városrészek a kedveltek, különösen a VII., VIII., IX. kerület, illetve a XI. kerület. Az egyetemi városokban is a kampuszokhoz közeli, jó közlekedéssel rendelkező ingatlanok a legkeresettebbek, a legfelkapottabb környékeken az árak is magasabbak.

Továbbra is az egyszobás lakások a legkeresettebbek és fajlagos ár alapján egyben a legdrágábbak is. Sokat spórolhat viszont az, aki a keresés során a téglalakásokkal szemben előnyben részesíti a panellakásokat, mivel ezen ingatlanok vitathatatlan előnye az akár 500-700 forinttal olcsóbb fajlagos havi bérleti díj.

Az elmúlt években jellemző gyakorlat lett, hogy egy év alatt a tulajdonosok lehetőség szerint nem adják ki a lakást és ez az elvárás találkozik a keresleti oldallal is: már az egyetemisták is egyre inkább keresik a hosszú távra megoldást nyújtó konstrukciókat. Ez összecseng a KSH azon megállapításával, hogy az esetek többségében a bérleti viszony létrejötte óta nem emelkedett a lakbér. A felmérés szerint míg országosan az összes lakásbérlet 15, addig Budapesten 20 százalékában nőtt a fizetett összeg a beköltözés óta. Ezek a számok azt mutatják, hogy kölcsönös elégedettség esetén a bérbeadónak nem érdeke a bérleti díj emelése, ezért érdemes hosszabb távra tervezni. A lakbérekre leginkább a kereslet és az adott időpontban megüresedő albérletek között feszültség hat.

A felmérés szerint az albérletek egy-harmadát munkavállalás miatt bérlik, a második leggyakoribb ok a válás, szétköltözés. A tanulmányok miatt albérletbe költözés csak a harmadik helyen szerepel, de így is 13 százalékot tesz ki országosan a diák-albérlők aránya.