A tavaly márciusban bevezetett intézkedés során mélypontra került a hitelkártyapiac: szeptember végére 1 219 060 darabra csökkent a Magyarországon használt hitelkártyák száma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A jegybank által 2010 óta vezetett nyilvántartás szerint még soha nem volt ilyen kevés hitelkártya a forgalomban.

Pedig az elektronikus fizetést lépten-nyomon propagálja a kormány és az MNB is, a járvány idején a fertőzésveszély csökkentése érdekében is erre biztatták a lakosságot. Nem is volt hatástalan a kampány, ugyanis a betéti kártyák száma tavaly jelentősen megnőtt, szeptember végén már csaknem 8,5 millió darab volt forgalomban, ami történelmi csúcs, és több mint 380 ezer darabos emelkedés az év eleje óta.

Ezzel szemben a hitelkártyapiacot csúnyán elkaszálta az a kormányrendelet, amely 2020. március 19-től a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékpontban maximálta a fogyasztási hitelek kamatát.

Minden bank leállította a hitelkártya értékesítést

Ennek az lett a következménye, hogy a rendelet hatályba lépésének napján jóformán minden bank és pénzügyi vállalkozás leállította a hitelkártyák értékesítését. A régi kártyák megmaradtak, de újakat jó ideig egyetlen pénzügyi intézménynél sem lehetett igényelni. Ez nem volt meglepő, hiszen a rendkívül alacsony kamatból a bankok aligha tudták volna kigazdálkodni a kártyahitelek költségeit.

Eleve magának a kártyának is van ára, a thm-be beleszámítanak a számlavezetés költségei is, emellett a legtöbb hitelintézet ezeket a termékeket eleve valamilyen akcióval, pénzvisszafizetéssel, vásárlási kedvezménnyel értékesítette. Az általában 1-2 százalékos, de akár 5-10 százalékos engedményt is kaptak az ügyfelek, vagy bónuszpontokat gyűjthettek, amelyeket beválthattak például repülőjegyekre.

Mindezek ellenére néhány bank már április közepétől újból forgalmazni kezdte a kártyákat, az év égéig rendkívül alacsony, a kormányrendeletnek megfelelően legfeljebb 5.9 százalékos, majd maximum 5,75 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (thm).

Az idei évtől azonban már a thm sok helyen megközelítheti a 40 százalékot is. Ez viszont arra sarkallja a bankokat, hogy újra értékesíteni kezdjék a termékpalettájukról átmenetileg törölt szolgáltatásukat.

Okosabb lett a felhasználás

A hitelkártyák legfőbb vonzereje abban van, hogy kamatmentes hitelből történő vásárlást ígérnek. Ez persze csak akkor teljesül, ha az ügyfél nagyon pontosan fizeti a hitelét, az adott periódusban készpénzt nem vesz fel a kártyával, csak vásárol vele, és a megadott határidőre a teljes elköltött összeget vissza is fizeti.

A kártyabirtokosok többsége ma már így tesz a jegybanki adatok szerint. A mindig kamatozó és többnyire magas költséggel járó hitelkártyás készpénzfelvételek száma és értéke folyamatosan csökken, a hitelkártyásoknak eszük ágában sincs már az ATM-eknél készpénzt felvenni. 2019-hez képest is több mint a harmadával csökkent az ilyen tranzakciók száma és értéke 2020-ban, a 2014-es adatoknak pedig alig a negyedét tette ki.

A hitelkártyás vásárlások száma és volumene viszont folyamatosan nő, a kamatozó hitelkártya-követeléseké pedig eközben csökken. A hitelkártyás vásárlások mennyisége 70 százalékkal emelkedett. A törlesztési moratórium és az alacsony kamatú új hitelkártyák hatására sem emelkedett a kamatozó kártyatartozás számottevően, november végén is csupán 86,7 milliárd forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy míg öt évvel ezelőtt a bankok csak a hitelkártyakamatokból évente nagyjából 45 milliárd forint bevételre számíthattak, tavaly már csupán 27 milliárd forintra.