Az elmúlt évtizedekben az emberek többsége többnyire a banki hitelfelvétel kapcsán, szerződéskötéskor, adósként találkozott közjegyzővel, ma már azonban egyre többen élnek magánszemélyként is a közjegyzői okirat által biztosított előnyökkel.Csak az elmúlt egy évben több mint 10 százalékkal nőtt a közjegyzői okiratok száma Magyarországon, míg a közjegyzők előtt kötött bérleti szerződések 2 év alatt harmadával nőttek.

Miben más, miért előnyösebb?

Egyre többen ismerik fel, hogy a közjegyzői, azaz hatósági közreműködéssel kötött szerződések - az egymást közt otthon, akár jogász segítségével megírt magánokiratokhoz képest - érdemi előnyt biztosítanak egy jogvita esetén, segítségükkel a jogérvényesítés lényegesen egyszerűbbé válik. A közokirat alapján közvetlenül indítható végrehajtás például:

• az elmaradt vételár, bérleti díj, kölcsönösszeg behajtására;
• vagy a szerződésszegő bérlő gyors kiköltöztetésére.

Ha az albérlő, vagy az adósunk nem tartja be a szerződésben vállalt kötelezettségeit, nem kell a bíróságra mennünk, és hosszas, költséges pereskedésbe kezdenünk, hanem a közjegyzői okirat alapján, közvetlenül, végrehajtással érvényesíthetjük a jogainkat.

Nem véletlen tehát, hogy a bankok hosszú idő óta alkalmazzák a közokiratokat a hitelezés biztosítékaként. Az erős biztosíték miatt a közjegyzői okirat megléte már önmagában növeli a szerződésszerű teljesítés esélyét, javítja például a fizetési hajlandóságot is.

A közjegyzői okirat népszerűsége emellett különleges bizonyító erejének is köszönhető. A közjegyzői okirat bizonyító ereje ugyanis erősebb, mint a magánokiraté. Sőt, nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió tagállamainak területén is végrehajtható, illetve több más országban végrehajthatóvá nyilvánítható.

A közjegyzői okirat további előnye, hogy mindkét szerződő fél érdekeit védi, ugyanis a törvény rákényszeríti a feleket arra, hogy tudják, mit írnak alá. A közjegyző ugyanis köteles felolvasni a szerződést/nyilatkozatot, és meggyőződni arról, hogy a szerződő fél megértette-e a vonatkozó feltételeket, sőt el sem mehet úgy a közjegyzőtől, hogy nem tudja, mi van a szerződésben, amelyet aláír.

És ha már megkötöttük a szerződést?

Erre az esetre is van megoldás, ráadásul sok esetben egyszerűbb és olcsóbb is mint a teljes szerződés okiratba foglalása. A bérbeadó például kérheti a bérlőjétől, vállaljon arra közjegyző előtt kötelezettséget, hogy ha a bérleti szerződés megszűnik, kiköltözik a lakásból, ez a kiköltözési nyilatkozat.

Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat előnye, hogy nem kell a teljes szerződést közjegyzői okiratba foglalni, hanem csak azt részét, azokat a feltételeket, amelyek nem teljesülése a legnagyobb kárt okozná, egészen pontosan a végrehajtási törvény vonatkozó szakaszainak megfelelő paramétereket. Mivel a nyilatkozat egyoldalú, nem kell mindkét félnek aláírnia, és megjelennie a közjegyző előtt, csupán annak, aki a kötelezettségvállalást teszi (pl. bérlő). Az abban foglalt kötelezettségek ugyanakkor ugyanúgy közvetlenül végrehajthatók, tehát a nyilatkozat alapján behajtható a tartozás, vagy végrehajtó segítségével kiköltöztethető a jogosulatlan lakáshasználó az ingatlanból.