PDF letöltés

Külföldi EGT állampolgár magyarországi foglalkoztatása

A külföldi anyavállalattal, vagy érdekeltséggel bíró magyarországi cégeknél gyakran előfordulhat az az eset, amikor az anyacég a magyarországi leányvállalatához küldi egy dolgozóját, például egy-egy projekt kapcsán. Felmerül a kérdés, ilyenkor hogyan kell eljárni a külföldi munkavállaló magyarországi bejelentésével kapcsolatosan.

Először is fontos megjegyezni, hogy 2009. január 1-től az EGT tagállam állampolgárának magyarországi munkavállalása engedélymentes. Az engedélymentesség azonban nem jelenti azt, hogy a foglalkoztatónak ne lenne bejelentési kötelezettsége – az engedélymentességet ugyanis be kell jelenteni. 

 

A magyarországi munkáltatónak az alábbi bejelentési kötelezettségeknek kell eleget tenni:

1. Járási hivatalhoz, illetékes munkaügyi központhoz kell bejelenteni :

     -  a foglalkoztatás kezdő időpontját, legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján
     -  a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni.

 A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza :

  - foglalkoztatottak számát, 
  - életkorát, 
  - iskolai végzettségét, 
  - állampolgárságát, 
  - munkakörének FEOR számát, 
  - a foglalkoztatási jogviszony formáját, 
  - hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, 
  - a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy 
  - a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.


A járási hivatal igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet.

A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni.

A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, de annak elmulasztása 5.000–500.000 forintig terjedő rendbírsággal sújtandó.

A 445/2013. Korm. rendelet számos olyan esetet sorol fel, amikor nincs szükség engedélyre valamely speciális körülményre való tekintettel.

Ilyen eset például:

   - a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként (pl. ügyvezetőként) történő munkavégzéshez,

   - a naptári évenként 10 munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási tevékenység végzéséhez,   

   - a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt.


2. TAJ-kártya 

A TAJ-kártya igényléséhez szükséges nyomtatványt (úgynevezett Megrendelőt) a Nemzeti Egészségbiztosítási Adatkezelő (NEAK – korábban OEP) oldaláról lehet letölteni.

A belföldinek nem minősülő biztosított részére a foglalkoztatója a foglalkoztatás megkezdése előtt a foglalkoztató székhelye szerinti járási hivatalánál, kérheti a TAJ kiadását.

3. ADÓ - szám (adókártyán szereplő adóazonosító jel) igénylése.

Az adóazonosító jelet az úgynevezett 0534-es adatlap kitöltésével lehet igényelni, mely letölthető a NAV honlapjáról.

Az első igénylés illetékmentes, azonban ha a munkavállaló elveszíti az adókártyáját vagy megrongálódik, akkor 2.200 forint az illeték, de ha csak adatváltozás miatt kell új kártyát igényelni, akkor az igénylés illetékmentes.

Adószám és TAJ kártya kiváltásához szükséges egyéb feltételek

A 14T34-es adatlap kitöltése és beadása a NAV – hoz.

Ha magyarországi lakcím esetleg még nincs, akkor is meg kell adni egy postázási címet, de úgyis rendelkezni kell lakcímmel, ez egyébként nem feltétlenül a lakcímkártyát jelenti, hanem a külföldi állampolgárok részére kiállítandó lakcímbejelentő lapot, amit a BÁH ad ki a tartózkodási engedély igénylésekor.

 A TAJ kártyához erre mindenképpen szükség lesz, e nélkül ugyanis nem fognak TAJ számot adni.

Valamint ezen kívül még a következők kellenek hozzá:

  • Megrendelőlap, amin a foglalkoztatón nyilatkozik, hogy megrendeli  a TAJ számot,
  • Igénylőlap, amin a munkavállaló igényli a TAJ számot
  • útlevél és a vízum/ tartózkodási engedély fénymásolata.

Az engedélyek meghatalmazással is intézhetőek!


4. Tartózkodás bejelentése

Nem csak a foglalkoztatónak, hanem a munkavállalónak is van egy bejelentési kötelezettsége, ha három hónapot meghaladóan tartózkodik egy másik tagállamban.

Az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló irányelv akként rendelkezik, hogy a három hónapnál hosszabb tartózkodási idő tekintetében a fogadó tagállam megköveteli az uniós polgártól a megfelelő hatóságoknál történő bejelentkezést.

 Ez utóbbi határideje nem lehet rövidebb a megérkezés időpontjától számított három hónapnál.

A bejelentkezésről szóló igazolást azonnal ki kell állítani, feltüntetve a bejelentkező személy

   - nevét

   - címét,

   - bejelentkezés időpontját.

Bejelentkezéskor az uniós állampolgár regisztrációs igazolást kap, amely tanúsítja, hogy jogában áll a fogadó országban tartózkodnia.

Magyarországon az EGT- állampolgár a jövőbeni lakóhelye szerinti, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (régen BÁH) illetékes regionális igazgatóságánál – köteles a tartózkodását személyes adatainak közlésével bejelenteni. A kérelem benyújtásához szükséges rendszeresített formanyomtatvány letölthető a hivatal honlapjáról.

A munkavállalónak személyesen kell megjelennie, kivéve, ha erre az egészségi állapota miatt képtelen.

 A tartózkodás bejelentésekor

   - érvényes úti okmányt vagy

   - személyazonosító igazolványt kell bemutatnia,

   - illetve csatolnia a tartózkodási feltételek fennállását igazoló munkaszerződést.

 A törvényben foglalt feltételek igazolása esetén a tartózkodás bejelentéséről szóló igazolást (regisztrációs igazolás) a hatóság azonnal kiállítja.

A regisztrációs igazolás – érvényes úti okmánnyal vagy személyi igazolvánnyal – határozatlan ideig érvényes.