Könnyítések és jogértelmezések a helyi adóban

A helyi adókról szóló törvény az idén elfogadott változásai alapvetően a vállalkozók versenyképességének erősítését szolgálták, a 2018. januártól hatályos módosításokkal pedig elsősorban a jogalkalmazás és jogértelmezés megkönnyítése a cél. A teljesség igénye nélkül emeljük ki a legtöbbeket érintő változásokat.

2017: Adómérték módosítása, előrehozott adó, hipa-bevallások benyújtása

A befektetők védelme érdekében a helyi önkormányzat a rendeletben határozott időre megállapított adómértéket csak szigorú feltételek mellett és keretek között változtathatja meg.

A módosítás az előrehozott adó befizetésével lehetőséget biztosít egyes adóalanyok számára, hogy egy-vagy több adónemben korábban teljesíthessék adófizetési kötelezettségüket annak érdekében, hogy a megfizetett adóból származó bevételt a település önkormányzat – akár beruházási célokra – felhasználhassa. Az előrehozott adó összegéről, annak befizetésével egyidejűleg az adózó adóbevallást köteles benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz.

A legfontosabb módosítás azonban, hogy 2017. november 1-től az adózóknak lehetőség van az állami adóhatósághoz is benyújtani az adóelőleg-kiegészítésről szóló, ún. hipa-bevallásukat, az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK) segítségével. Az adóhatóság a hozzá beérkezett, az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallásokat – a bevallás benyújtására kötelezett azonosítását követően, a befogadó nyugta kiadása mellett – az adózó által a bevallás nyomtatványban megjelölt székhely, telephely szerinti önkormányzat adóhatóság részére elektronikus úton küldi meg.

 

2018: Egycsatornás bejelentkezés, adókönnyítés sportvállalkozásoknak

A vállalkozások adókönnyítését szolgálja, hogy a cégalapítással létrejött vállalkozásnak a székhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz ezentúl nem kell bejelentkeznie, mert ezeket az adatokat az állami adóhatóság nyilvántartásából kapja meg.

Amennyiben az egycsatornás bejelentkezés során az állami adóhatóságtól érkező adatokon kívül még további információkra van szükség adókötelezettség teljesítéshez, akkor a székhely szerinti adóhatóság külön felhívja az adózót. Ilyen eset lehet például a jogutódlással létrejött új vállalkozás részéről az adóelőlegek bevallása, vagy a kata-alanynak a tételes adózási mód választásához kapcsolódó nyilatkozattétele, illetve az idegenforgalmi adóban s szálláshely címének bejelentése. A módosítás nem mentesíti azonban az adózót a telephely bejelentési és a változás bejelentési kötelezettség alól.

2018. január 1-től – az új adózás rendjéről szóló törvényhez igazodva – a kivetéses adók tekintetében megszűnik az adóbevallási kötelezettség. Az új eljárásjogi szabályok értelmében az adó alanya a jövőben, a kivetéses adók tekintetében, mint az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek kommunális adója, valamint a települési adók tekintetében adatbejelentésre köteles az önkormányzati adóhatóság felé.

Kizárólag a sportvállalkozásokra vonatkozó nettó-árbevétel fogalmat iktat be a 2018. január 1-től életbe lépő módosítás a helyi adókról szóló törvénybe. E fogalom szerint sportvállalkozás esetén a sporttevékenységgel összefüggésben szerzett bevétel, így

  • a sportrendezvényre szóló belépőjegy-, bérlet-eladásból,
  • a reklám-közzétételi tevékenységből,
  • a sportról szóló törvény szerinti szponzori szerződésekből,
  • a játékjog használati jogának ideiglenes vagy végleges átadásából,
  • a sportrendezvény televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális módon való közvetítéséből,
  • a sportról szóló törvény szerinti sportlétesítmény hasznosításából

eredő bevétel nem keletkeztet iparűzési adóalapot. Természetesen a sportvállalkozás egyéb, a kivételek között fel nem sorolt tevékenységéből származó nettó árbevétele (pl. étel-vagy italértékesítésből eredő árbevétel) helyi iparűzési adólapot képez.

A helyi adókról szóló törvény definiálja a sportvállalkozások fogalmát, azaz meghatározza, hogy mely szervezeteket kell a törvény szerint sportvállalkozásoknak tekinteni. E szerint sportvállalkozás az, amelynek főtevékenysége sporttevékenység, feltéve hogy versenyezteti a játékosait, azaz az adóévben indult abban a sportágban szervezett versenyrendszerben (bajnokságban), amely sportágban versenyző játékos játékjogának használati jogát birtokolja.

Rögzítve lett a törvényben az is, hogy a sportvállalkozásokra vonatkozó, nettó árbevételt csökkentő tételek miatti adócsökkenés állami támogatás, amelyet az adóalany választása szerint:

  • 3 év alatt vállalkozáscsoportonként 60 millió forint összegig de minimis támogatásként vagy
  • a csoportmentességi rendelet szablyaival összhangban, a sportlétesítmények üzemeltetéséhez nyújtott működési támogatásként (a sportlétesítmény üzemeltetésének vesztesége nagyságáig, de legfeljebb éves szinten maximum 600 millió forint összegig)

vehet igénybe. Az állami támogatás összege ez esetben az általános szabályok szerint számított adóalap és a sportvállalkozásokra vonatkozó új (csökkentett) adóalap különbözete településre jutó részére vetített, települési adómértékkel számított adó összege.

 

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]