Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017.évi CLI. törvény (Air.) az eddigieknél tágabb adózói kör számára teszi kötelezővé az elektronikus kapcsolattartás alkalmazását. A hatályos jogszabály négy adózói kört nevesít: a havi adó- és járulékbevallás benyújtására, az áfatörvény szerinti összesítő nyilatkozat, illetve összesítő jelentés benyújtására, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) alapján elektronikus ügyintézésre köteles adózókat.

Az Eüsztv. január elsejétől alkalmazandó rendelkezése értelmében főszabály szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfélként eljáró belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, így egyebek között a gazdasági társaságok, az ügyvédi irodák, az egyéni vállalkozók, alapítványok. Fontos továbbá, hogy az ügyfél jogi képviselője is elektronikusan adhatja be az ügyfél nevében előterjesztendő beadványait.

Ezek a gazdálkodó szervezetek úgynevezett cégkapu nyitására kötelezettek. A cégkapu biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, elektronikus tárhely. A cégkapu tekintetében az adóügyek vonatkozásában a jogalkotó a gazdálkodó szervezetek számára átmeneti időszakot biztosít, így 2018. december 31-éig még ügyfélkapus tárhelyüket is használhatják az elektronikus kapcsolattartásban.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adóhatóság a küldeményeit az ügyfelek által ilyen módon kezdeményezett ügyekben, valamint a hivatalból indítandó küldeményeinél továbbra is az ügyfélkapus tárhelyekre küldi. Ha az ügyfél azonban már a cégkapuját használta, az adott ügyben az adóhatóság a válasznyugtákat, majd az ugyanebben az ügyben érintett további dokumentumokat is (például hibás bevallás kiértesítése, hiánypótlási felhívás stb.) a cégkapus tárhelyre küldi.

Az egyéni vállalkozók továbbra is kizárólag az ügyfélkapu-szolgáltatással jogosultak az elektronikus kapcsolattartásra, ebből adódóan a cégkapu-regisztrációs kötelezettség ezt az adózói kört nem terheli.

Az előzőek alapján azon adózók, akik a fentiek szerint az adóhatósággal elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani, arra számíthatnak, hogy a NAV 2018 folyamán az adóellenőrzésről vagy a jogkövetési vizsgálatról szóló előzetes értesítést, ennek hiányában az adóellenőrzés, illetve jogkövetési vizsgálat elrendelésére vonatkozó megbízólevelet, azt követően pedig – az adózó eltérő rendelkezésig, tehát a saját beadványokhoz a cégkapu használatáig – valamennyi iratot (nyilatkozati felhívást, jegyzőkönyvet, kiegészítő jegyzőkönyvet, határozatot stb.) a képviselő ügyfélkapus tárhelyére küldi.

Azonban súlyos kárral fenyegető helyzet esetén (például a további jogsértő magatartás tanúsításának meghiúsításához) az NAV saját belátása szerint választja meg az előzetes értesítés, ennek hiányában a megbízólevél kézbesítésének módját.

Azon adózók részére, akik nem kötelesek az adóhatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani, a NAV az általa választott másik módon (tehát személyesen vagy postai úton) kézbesíti az előzetes értesítést, ennek hiányában a megbízólevelet. Az ellenőrzés megkezdését követően kötelező elektronikus kapcsolattartás hiányában a kapcsolattartás formáját az adóhatóság tájékoztatása alapján az adózó választja meg. Ebben az esetben is igaz, hogy életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az adóhatóság választja meg a kapcsolattartás módját.

Érdemes szem előtt tartani továbbá, hogy az elektronikus kézbesítéshez ugyanúgy kapcsolódnak kézbesítési vélelmek, mint a hagyományos kézbesítési formákhoz. Ennek megfelelően, ha az adóhatóság az elektronikus kapcsolattartás alapján ügyfélkapus, cégkapus tárhelyre helyezi el az adóhatósági iratot (megbízólevelet, jegyzőkönyvet, határozatot stb.), akkor az kézbesítettnek minősül,

– ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,

– ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy

– ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítésigazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

A fentieket figyelembe véve tehát fontos tudni, hogy az adóhatósági iratban foglaltak az említett vélelem folytán akkor is hatályosulnak, ha az elektronikus küldeményt nem olvassa el az adózó! Az elektronikus kapcsolattartás általánossá válásával elengedhetetlen tehát, hogy mindenki folyamatosan figyelemmel kísérje elektronikus tárhelyét. Sőt még azt is érdemes figyelni, hogy időben megérkezik-e egy-egy irat, amelynek a megelőző eljárási cselekményekből kifolyólag meg kellett volna érkeznie (például az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvet követően a határozat). Ha nem érkezik meg, akkor célszerű az adóhatóságnál érdeklődni, iratbetekintést kezdeményezni.

Egy informatikai szakértő meg tudja állapítani, hogy milyen küldemények érkeztek az adott elektronikus tárhelyre, illetve milyen tételeket töröltek stb., és szakvéleményre történő jogorvoslati hivatkozás esetén az adóhatóság sem zárkózhat el a kézbesítés megtörténtének igazolásától.