Számítások szerint mintegy 18 százalékkal lehetne növelni a teherautók üzemanyag-hatékonyságát az évek óta létező, de a teherautó gyártók által mellőzött technikai megoldásokkal. Ilyen megoldás többek között a turbo-compound – amivel a kipufogógáz energiáját hasznosítják akár generátorhajtásra, akár a motor rásegítésére –, amit eddig az európai kamionok mindössze 0,24 százalékába építettek be, pedig háromszázalékos üzemanyag-megtakarítás is elérhető vele. A kis ellenállású abronccsal viszont már hétszázalékos megtakarítás is lehet, is mégis csak egy százalékos a piaci részesedése. Mivel a teherautó gyártók drága kiegészítőként ajánlják ezeket a vásárlóiknak – fogyasztáscsökkentés ismertetése nélkül –, nagymértékben lassítják a klímakatasztrófa megelőzését szolgáló szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést.

Mindezek miatt is szükség van arra, hogy az Európai Unió a teherautókra a személyautókéhoz hasonló előírásokat léptessen életbe az üzemanyag-fogyasztás, illetve a szén-dioxid-kibocsátás terén. Az Egyesült Államokban már a második lépcsőjénél tartanak az új tehergépkocsik fogyasztáskorlátozásának, míg az Európai Bizottság viszont csak 2018 elejére ígéri javaslatát.

A T&E (amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja) a tanulmányában megállapítja: bár járműparknak csak öt százalékát teszik ki a tehergépkocsik az unióban, a közlekedési eredetű üvegházhatású gázkibocsátás mintegy negyedét adják. Ugyanakkor ezeket a járműveket az utóbbi húsz évben érintetlenül hagyták a fogyasztáscsökkentési technikai újdonságok. Ma is annyi üzemanyagot fogyaszt egy új teherautó, mint 1995-ben.

Figyelmeztetést küldhet a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer a szabálysértő fuvarozóknak, miután 2017. szeptember 19-ével elindult annak objektív felelősség elve alapján funkcionáló automatikus üzemmódja. A túlsúlyos tehergépkocsik fokozott baleseti kockázatot hordoznak (pl. a megnövekedett fékút, a rosszabb kormányozhatóság miatt), és felgyorsítják a közutak amortizációját. A szabályszegő fuvarozók jogtalan versenyelőnyre tesznek szert a jogkövető vállalkozásokkal szemben. Az eddigi hagyományos módszerekkel (szúrópróbaszerű kiterelés utáni mobileszközös mérésekkel) ugyanis ez a káros magatartás nem szorítható vissza kellő hatékonysággal.