A könyvvizsgálati kötelezettségről elsősorban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) rendelkezik. Megfogalmazza, hogy mely vállalkozásoknak kötelező a beszámolót könyvvizsgálóval hitelesíteni, illetve, hogy milyen feltételek mellett mentesül a vállalkozás e kötelezettség alól. Általános megfogalmazás, hogy kötelező a könyvvizsgálat a kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. 
Ugyanakkor a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg, akkor is, ha a könyvvizsgálat Szt. vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező. 

Mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha együttesen teljesül, hogy 

a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és

b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Ez azt jelenti tehát, hogy a 2016. üzleti év beszámolóját nem köteles könyvvizsgálóval ellenőriztetni az a vállalkozó, amelynél a 2014-2015. üzleti évek (évesített) nettó árbevételének átlaga legfeljebb 300 millió forint.

Például, ha a vállalkozó 2014-ben június 1-jén alakult jogelőd nélkül és nettó árbevétele 150 millió forint volt, a 2015, üzleti év nettó árbevétele 250 millió forint volt, akkor a két évi átlag a következő:

 

                                                                                                                                                                 Ezer forintban

Megnevezés	2014. év	2015. év	Együtt
2014. évi évesített nettó árbevétel 362.583 eFt (150 000 ezer / 151) x 365	362 583	250 000	612 583
Kétévi átlag	306 291

A 2016. üzleti évet megelőző két üzleti év nettó árbevétele meghaladja a 300 millió forintot, így a vállalkozónak a 2016. üzleti év beszámolóját kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni, akkor is, ha létszáma a két év átlagában nem több 50 főnél. 

Fordítva is fennáll az összefüggés. Ha ugyanis a nettó árbevétel két év átlagában nem több 300 millió forintnál, de a létszám 50 fő felett van, akkor szintén kötelező a könyvvizsgálat. 

A mentességhez tehát sem a nettó árbevétel, sem a létszám nem lehet több az előírt értéknél.

A jogelőd nélkül alapított vállalkozó, ha 2016. üzleti évet megelőzően nem rendelkezik egyetlen üzleti évi beszámolóval sem, akkor a tárgyévi várható adatok alapján, ha egy üzleti évi beszámolóval rendelkezik, akkor annak az évesített adatai és a várható tárgyévi adatok adatainak átlaga alapján kell a könyvvizsgálatról dönteni. 

Nem mentesülhet 300 millió forintot meg nem haladó nettó árbevétel és 50 főt meg nem haladó létszám esetén sem a könyvvizsgálati kötelezettség alól a vállalkozó, ha 

a) a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
b) a vállalkozás takarékszövetkezet,
c) a vállalkozás konszolidálásba bevont vállalkozás,
d) a vállalkozás külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
e) a vállalkozó a megbízható és valós kép érdekében kivételes esetben eltért a Szt. előírásaitól,
f)  a vállalkozó közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó,
g)  tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van.

 

Közérdeklődésre számot tartó vállalkozás: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényben (Kamtv.) meghatározott fogalom. E szerint ilyennek az a gazdálkodó minősül, 
a) amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,
b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít.


Könyvvizsgálatot előíró jogszabály alapján – többek között – kötelező a könyvvizsgálat: 

• részvénytársaságnál, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) előírása szerint, kivéve a zártkörű részvénytársaságot, ha alapszabálya ettől eltérő rendelkezést tartalmaz, 
• az Országos Betétbiztosítási Alapnál és az önkéntes alapnál a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. Törvény (Hpt.) szerint, 
• a biztosítónál és a viszontbiztosítónál a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bttv.) szerint, 
• a befektetési vállalkozásnál és az árutőzsdei szolgáltatónál a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bef tv.) szerint, 
• a tőzsdének, a központi szerződő félnek és a központi értéktárnak a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) szerint, 
• az eváról, a kiváról vagy a katáról a Szt. hatálya alá visszatérő közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, egyéni cégnek a nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságának ellenőrzésére, 
• a felszámolók névjegyzékébe felvett társaságnak a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csőd tv.) szerint. 


Lejárt köztartozás: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) szerint törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. 
Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti.