Kinek előny, kinek nem a bürokráciacsökkentés

A júliusban hatályba lépett közigazgatási adminisztrációcsökkentés jegyében született rendelkezések a cégek oldalán egyes adminisztrációs terheket kiiktattak, ami egyben a kapcsolódó költségek megtakarítását is magával vonta. Például az egyszerűsített végelszámolás szabályai tekintetében is számos könnyítést vezetett be a törvény azzal, hogy az adóhatóság feladatait kiszélesítve „egyablakossá” tette az ügyintézést. De hogyan érinti mindez az adóhatósággal a cégek képviseletében kapcsolatot tartó a könyvelők feladatait?

2018 júliusától a vállalkozások oldalán a cégeljárás vonatkozásában is több, adminisztrációsteher-csökkenéssel és kapcsolódó költségcsökkenéssel járó változás következett be. Például az állami nyilvántartások közötti adatátadásnak köszönhetően automatikusan kerülnek átvezetésre a cégjegyzékben a cég már bejegyzett, kapcsolati kóddal rendelkező, természetes személy vezető tisztségviselőinek, képviselőinek, tagjainak azonosító adataiban, lakcímében bekövetkező változások, illetve amennyiben egy cég adataiban (pl. nevében, székhelyében) változás történik, az automatikusan átvezetésre kerül minden olyan a cégjegyzékben szereplő cégnél, ahol a változással érintett cég (pl. tulajdonosként) be van jegyezve. Emiatt nem kell tehát változásbejegyzési-kérelmeket előterjeszteni, a változásokat elegendő a soron következő létesítőokirat-módosításkor átvezetni a társasági szerződésen, alapszabályon. Így a vállalkozások megspórolják a korábban emiatt felmerülő ügyvédi költségeket, illetéket és költségtérítési díjat is, amely alkalmanként több tízezer forinttal terhelte őket.

Az egyszerűsített végelszámolás szabályai idén július 1-jét követően indult eljárások tekintetében ugyancsak lényegesen megváltoztak. Kötelező jogi képviseletre itt nem lesz szükség, hiszen a bejelentéseket, dokumentumokat nem a cégbírósághoz, hanem az adóhatósághoz kell benyújtani, amely átadja a szükséges információkat a cégbíróságnak, és azok cégjegyzéken történő átvezetésére szintén automatikus bejegyzés útján kerül sor. A jogszabályok által előírt dokumentumok összeállítása ugyanakkor továbbra is szakértő közreműködést igényel. Az ügyvédek kötelező közreműködésének kiiktatásával ezért várhatóan többletterhek hárulhatnak majd a könyvelőkre az eddigiekhez képest, hiszen az ügyfeleik többnyire szeretnek az ő szakértelmükre hagyatkozni. Elfordulhat például, hogy a cégek nemcsak a számviteli kimutatások, hanem olyan dokumentumok (taggyűlési/közgyűlési határozatok, jegyzőkönyvek stb.) előkészítésében is a könyvelőjük támogatását kérik majd, amelyekhez eddig jogi képviselőt vettek igénybe. A feladat elvégzésben az nyújthat segítséget, hogy a törvény kötelezően alkalmazandó mintanyomtatványok használatát írja elő, amelyek végigvezetik az irat készítőjét a megkívánt tartalmi elemeken.

Az egyszerűsített végelszámolás menetrendje

Az új szabályok szerint egyszerűsített végelszámolás esetén nem kell végelszámolót választani, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el. A cég képviselőjének az egyszerűsített végelszámolás megindítását az állami adóhatóság felé az adójogi szabályoknak megfelelően, a ’T201T jelzésű nyomtatványon kell bejelentenie. A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján jegyzi be a cégjegyzékbe a cégnévnek a végelszámolásra utaló (v.a.) toldattal való módosítását, valamint az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját, illetve automatikus intézkedéssel a Cégközlönyben közleményt tesz közzé az egyszerűsített végelszámolás megindításáról. Ez tartalmazza többek között a cég nevét v.a. toldattal, a székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját, és azt a tényt is, hogy a cég egyszerűsített végelszámolás lefolytatásáról határozott, továbbá a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított 40 napon belül a végelszámolónak jelentsék be.

A hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő 15 napon belül a követelésekről változatlanul jegyzéket kell készíteni, külön kimutatva az elismert és a vitatott hitelezői igényeket; új szabály azonban, hogy a jövőben nemcsak a vitatott igények hitelezőit, hanem valamennyi hitelezőt értesíteni kell követelésük minősítéséről.

Az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló 150 napos határidő alatt a végelszámolás befejezését is az adóhatóságnak kell jelenteni (szintén a ’T201T jelzésű nyomtatvány használatával), amely 30 napon belül értesíti a cégbíróságot, hogy a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból van-e akadálya. A cég törlésére csak akkor kerülhet sor, ha vele szemben eljárás nincs folyamatban és köztartozása sincs.

A végelszámolás befejezésekor a legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyet a cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles elektronikus úton, a jogszabályban meghatározott iratminta megfelelő kitöltésével megküldeni a cégbíróság részére, amely – a végelszámolás szabályszerű befejezése esetén – törli a céget a cégjegyzékből.

Az egyszerűsített végelszámolás esetén használható mintaokiratokat (jegyzőkönyvek, határozatok és vagyonfelosztási javaslat) a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 13-18. sz. mellékletei tartalmazzák. A megfelelő mintaokiratot kitöltve, a cégkapun keresztül, a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF portál: https://szuf.magyarorszag.hu) a Vállalkozás/Egyszerűsített végelszámolás befejezése menüpontban, az itt elérhető „azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés” link alatt hitelesített dokumentum csatolásával lehet benyújtani az illetékes cégbíróság részére.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]