Az online számlaadat-szolgáltatás kibővítése elsősorban az áfás, de adózási szempontból egyszerűbb tevékenységet folytató adózóknak jelenthet valós könnyebbséget, míg a pluszfeladatok minden vállalkozásnál megjelennek majd. Nem sokat lehetett viszont arról hallani, hogy nyártól a befogadott számlákról is a mostaninál sokkal szélesebb körben ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget a jogszabály, itt viszont az adminisztrációs teher jelentős növekedését semminemű könnyítés nem ellensúlyozza.

Mivel mind a számlakibocsátót, mind pedig a számlabefogadót jelentős összegű (egyéni vállalkozóknál számlánként 200 ezer forintig, mindenki másnál számlánként 500 ezer forintig terjedő) mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság, ha nem – vagy nem megfelelően – tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, a változások nyomon követése a vállalkozások elemi érdeke.

Első lépésben

Idén júliustól megszűnik a jelenlegi 100.000 forintos értékhatár. Az év második felében ezért már minden olyan számáról adatot kell majd szolgáltatni a NAV felé, amelyet belföldi ügyletről (a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés kivételével) egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany felé állítottak ki.

De! Az új törvényszövegben egyáltalán nem lesz áthárított áfára vonatkozó utalás, ezért a jövőben a belföldi fordított áfás ügyleteket is jelenteni kell majd az adóhatóság felé, sőt, azok a számlák is bekerülnek majd a riportálandó körbe, amelyeket adómentes ügyletről állítanak ki az adóalanyok. Így kibocsátói oldalról a NAV várni fogja például az adatokat azoktól az alanyi mentes vállalkozásoktól is, akiknek nincs is áfa-bevallási kötelezettségük.

Az adatszolgáltatás módja a riportálandó körbe újonnan bekerülő számlák esetében is a mostanival fog megegyezni. Számlázó programmal kiállított számlák esetén a programnak azonnal, automatikusan kell továbbítania a számlaadatokat a NAV felé. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek így számláznak, arra kell odafigyelniük, hogy olyan programot illetve programverziót használjanak, amely júliustól tartalmazza ezt a funkciót. Kézi számlázás esetén az adatokat minden egyes számla kibocsátása után manuálisan kell rögzíteni az erre szolgáló webes felületen, mégpedig a mostani 5 naposnál rövidebb, 4 naptári napos határidőn belül (500.000 forintot elérő áthárított áfa esetén továbbra is még rövidebb idő, egy naptári nap, áll rendelkezésre).

Az adatszolgáltatási kötelezettség a számlák adattartalmára is kihat: júliustól minden jelentendő számlán kötelezően fel kell majd tüntetni a partner adószámának (csoportos áfa-alanyok esetén csoportazonosító számának) első nyolc számjegyét, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették. A vállalkozásoknak ezért célszerű a vevőik törzsadatait még időben, az év első felében ellenőrizni.

Második lépésben

2021. januártól az adatszolgáltatási kötelezettség már szinte minden olyan ügyletre ki fog terjedni, amelyről a magyar szabályok szerint kell számlát kibocsátani, tehát azokra is, ahol magánszemély a partner, sőt, adott esetben akár a külföldön teljesült értékesítésekre is, csak az egyablakos rendszeren keresztül elszámolt, másik EU-tagállamban teljesített ügyletek képeznek majd kivételt.

Az adatszolgáltatás a 2021-től jelentendő számlák esetén is úgy zajlik majd, ahogy idén júliustól: a programból kiállított számláknál a program automatikusan továbbítja az adatokat, míg a számlatömbből kiállított számlákról az 1 illetve 4 naptári napos határidőn belül kézzel kell elvégezni az adatszolgáltatást. A nem adóalany magánszemély partnerek személyes adatait (nevét és címét) azonban nem kell majd megadni.

A második lépés főleg azoknak a vállalkozásoknak okoz majd fejtörést, amelyek jelenleg sok papíralapú számlát állítanak ki magánszemélyek felé – jellemzően mert online pénztárgép köteles tevékenységet folytatnak, de a beszerzési és üzemeltetési költségek miatt nem szeretnének pénztárgépet beszerezni, ezért nyugta helyett inkább számlát állítanak ki a vevőik felé. Ha ezt számlatömb használatával teszik (például mert olyan helyen végzik a tevékenységüket, ahol nem tudnának számlát nyomtatni), akkor jövőre a manuális adatszolgáltatás miatt egyrészt az adminisztrációs terheik nőnek majd meg, másrészt, ha az adatszolgáltatással mást (például a könyvelőjüket) bíznak meg, akkor a költségeik. Mivel az idő pénz, célszerű még az idén mérlegelniük, hogy jövő januártól nem érti meg mégis pénztárgépet beszerezniük.

Áfa-levonásért adatszolgáltatás

Júliustól a befogadott számlákról beadandó összesítő jelentéseknél bármilyen kis összegű befogadott számla esetén adatot kell majd szolgáltatni abban az áfa-bevallásban, amelyben a számla alapján a vállalkozás adólevonási jogot gyakorol.

Mivel bejövő számlák esetén továbbra is csak akkor kell adatot szolgáltatni, ha az adóalany levonási jogot gyakorol, ezért ha egy számlában van ugyan áfa, de azt a vállalkozás nem vonja le (akár mert nincs levonási joga, akár saját döntése alapján), továbbra sem lesz jelentési kötelezettsége, mint ahogy az adómentes ügyletekről szóló befogadott számlái után sem.

Érdemes elvégezni tehát a szállítói törzsadatok egyeztetését is, ugyanis az áfa-bevallások ellenőrzésre történő kiválasztásának egyik jellemző oka az, amikor a NAV eltérést tapasztal a befogadott számlákról a bevallás részeként benyújtott M-es lapok és a számlakibocsátók online számlaadat-szolgáltatása között. Az eltérések pedig gyakran abból adódnak, hogy a benyújtásra kötelezettek nem, vagy nem megfelelően, adják be a M-es lapokat.

Ilyen kockázatot hordoz magában a manuális adatbevitel is, a megnövekedő idő –és költségráfordításon kívül. Ezért nagy mennyiségű számla esetén az eddig kézi bevalláskitöltést alkalmazó vállalkozásoknak is érdemes lehet megfontolniuk olyan könyvelőprogram beszerzését, amelyből betölthetőek az adatok az áfa-bevallásba. Ehhez a felkészülést célszerű mielőbb elkezdeni, hogy mire a szigorúbb szabályok életbe lépnek, már megtörténjen a szoftverek összehangolása.

Megfigyelhető azonban egy kis ellentmondás. Mivel a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése deklarált jogalkotói cél, indokolt lenne mérlegelni, hogy feltétlenül szükséges-e ilyen mértékű adminisztrációs terhet telepíteni a vállalkozásokra.