Az államháztartás előretekintő mérlege a költségvetési törvény egyik legérdekesebb eleme, melyből megismerhető, hogy az elkövetkező időszakra mely bevételek növekedésére számít leginkább a kormány, illetve az egyes főbb célokra mekkora összeget fordít és hogyan alakulhat a költségvetési deficit.

A lényeges pontok: 

• Mindhárom főbb adóbevételi típus minden évben a GDP-növekedést meghaladó mértékben emelkedhet.
• A társaságok által fizetett adó összege 2023-ra megközelítheti a 2000 milliárd forintot.
• A 2020-as évtől kezdődően a kormány nem számol már egyáltalán a reklámadóval.
• A fogyasztáshoz kapcsolt adók 4 év alatt 2000 milliárd forinttal növekedhetnek. Ezen belül az áfabevételek 2023-ra közel kerülnek a 6000 milliárd forinthoz.
• De mindhárom közül a legnagyobb éves növekedési ütemet a lakosság befizetései produkálhatják.
• A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei stagnálhatnak.
• Az uniós programok bevételei a 2020. évi 1481 milliárd forintos csúcsév után fokozatosan lecsenghetnek, 2023-ra 874 milliárd forintra.
• A kiadási oldalt nagyon féken tartja a kormány. 2021-ben például csupán 2%-kal, 2022-ben pedig alig 3%-kal növekedhetnek az összkiadások.
• Érdemi kiadásnövelést a kormány csak néhány helyen vár, illetve engedélyez. Érdekes, hogy ezek egyike az egyéb vállalati támogatások ugrása a 2021-es évben: 24 milliárd forintról 71,3 milliárd forintra emelkedik, majd itt meg is áll az előrejelzési horizonton.
• A TB alapok támogatása is fokozatosan emelkedhet: 467 milliárd forintról 940 milliárd forintra.
• Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is látványosan felpöröghetnek. Közel megtriplázódhatnak 946 milliárd forintra 2023-ra. Ez feltehetően a paksi beruházással függ össze.
• Ami viszont az egyik legfontosabb kiadási elem, hogy az országvédelmi és adósságcsökkentési, fejlesztési alap az idei 60 milliárd forintról 2023-ra már 790 milliárd forintra emelkedhet. Ez a mindenkori költségvetés szabad tartaléka, vagyis pár éven belül akár méretes adócsökkentés is beleférhet a kormánynak.

Sokkal szebb számok

Érdekes folyamatokat fedezhetünk fel a különböző előrejelzésekben, ha összevetjük a főbb bevételi és kiadási összegeket is. A legpontosabb képet ebben a tekintetben akkor kapjuk, ha az államháztartási mérleget összevetjük a tavaly nyári költségvetésben szereplő mérlegsorokkal.

A bevételek oldalán az alábbi főbb érdekességeket találjuk: 

• A bevételek esetében a 2021-es évtől kezdődően láthatunk sokkal jobb számokat, mint a tavalyi kitekintésben szerepelt. A gazdálkodó szervezetek befizetései 300 milliárd forinttal, a fogyasztáshoz kapcsold adók közel 800 milliárd forinttal, a lakosság befizetései pedig 100 milliárd forinttal lehetnek magasabbak annál, mint amit a kormány tavaly számolt.
• Egy év alatt a GDP összege is feljebb kúszott a vártnál jobb növekedési adatoknak köszönhetően: tavaly a 2022-es évre 54 ezer milliárd forintot várt a kormány, most már 56 ezer milliárd forintos összeg szerepel 2022-re.
• 2022-ben 400 milliárd forinttal lehet magasabb az áfabevétel, mint azt a kormány tavaly várta. Ebben szerepet játszhatnak az újabb gazdaságfehérítő lépések, amit a kormány most tervezett be.
• Érdekes az is, hogy a kormány a tavalyi előrejelzésben szereplő összegeknél magasabb bevételeket vár a különböző különadók tekintetében.
• A pénzügyi szervezetek különadója esetében a kormány tavaly még úgy számolt, hogy 52,9 milliárd forinton stagnál ez a bevétel, most pedig már fokozatosan emelkedő összeggel kalkulál (52, 65, 69 milliárd) feltehetően a folyamatosan emelkedő adóalap miatt.
• Ugyanez figyelhető meg az energiaellátók jövedelemadója soron, 2023-ra már 90 milliárd forint érkezhet ebből.
• A távközlési adó 54 milliárd forint lehet a következő években szemben az eddig várt 52 milliárd forinttal.
• A turzimusfejlesztési hozzájárulás 2022-ben 41,9 milliárd forint lehet, tavaly még 19,4 milliárd forintot várt arra az évre a kormány. Ennek háttérében a hatály kiterjesztése áll.
• A pénzügyi tranzakciós illeték összegére vonatkozó várakozás nem változott.

A kiadások tekintetében érdemes kiemelni: 

• A lakásépítési támogatások magasabb összegben teljesülhetnek, 2022-re például 296 milliárd forintban, míg tavaly erre 254 milliárd forintot várt a kormány.
• Az egyéb vállalati támogatások (feltehetően itt a nagyvállalati beruházásösztönző programra kell gondolni) tekintetében is szintlépéssel számol a kormány: 2021-től 71 milliárd forintra ugrik az éves keret, míg korábban 24 milliárd forintos stagnálással kalkulált.
• A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok esetében minden évben pár százmilliárd forinttal magasabb kiadással számol a kormány, mint tavaly nyáron.
• Az Országvédelmi, adócsökkentési és fejlesztési alap keretére vonatkozó előrejelzés is változott. A 2020-as kiadási összeg növekedett, a 2021-es csökkent. A 2022-es évre vonatkozó pedig stagnált 500 milliárd forinton. 2023-ra pedig már 790 milliárdos szabad mozgásteret lát a kormány. Mindez úgy hízhat ekkorára, hogy időközben a kormány folyamatosan használja a keletkező mozgásteret, legutóbb például a gazdaságvédelmi akciótervre, vagy korábban a családvédelmi programra. Ez is azt támasztja alá, hogy a költségvetés alapfolyamatai erősek, de ehhez kell az is, hogy a tartósan 4% feletti GDP-növekedés fenmaradjon.
  

A szabad mozgástér adta prioritások

A jelentős költségvetési mozgástér legvalószínűbb felhasználása az előző évek tapasztalatai alapján:

• A nem várt kockázatok kivédése
• Nagyobb hiány- és adósságlefaragás
• Fokozatos mozgástér-felélés
• Látványos bevétel kiengedés adócsökkentések formájában, természetesen akkor, ha fennmarad a kedvező gazdasági környezet. Elsősorban itt a munkára eső terhek csökkentésére, az szja-kulcsok és a járulékok mérséklésére kell gondolni.
• A fentiek gazdaságpolitikai mixe.