PDF letöltés

Katások: közeleg az adatszolgáltatási határidő

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alanyai és üzleti partnereik részére az egy naptári éven belül történt 1 millió forint fölötti kifizetésről ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.). Ezzel kapcsolatban a vállalkozások abban a tudatban élnek, hogy ezt a határt nem érdemes átlépni, mert akkor felhívják magukra az adóhatóság figyelmét, de az adatszolgáltatással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat nem ismerik teljes körűen.

Adatszolgáltatási kötelezettség: kinek, hogyan

A kisadózó vállalkozásnak az adóévet követő év február 25-ig (ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül) nyilatkozatot kell tennie az adóévi katás bevételeiről. Erre minden évben a ’KATA jelű nyomtatvány szolgál, a 2019. adóév tekintetében tehát a 19KATA nyomtatványt kell benyújtani, 2020. február 25-ig.

A katás vállalkozásnak e nyomtatvány 02-es lapján kell adatot szolgáltatnia azon üzleti partnerei nevéről, címéről és a tőlük a naptári évben kapott összegről, akiktől a naptári évben több mint 1 millió forint bevételt szerzett. A jogszabály szövegéből adódóan azonban nem minden partner adatait szükséges szerepeltetnie, és arra is oda kell figyelni, hogy melyik bevételeket kell figyelembe venni az adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából.

Lényeges, hogy a 19KATA főlapján ezer forintra kerekítve, a 02-es lapon viszont forintban kell megadni az összeget.

A törvény a partner tekintetében úgy fogalmaz, hogy „bármely más személy (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt)”. Ebből következően az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyektől bármekkora bevételt szerzett is a katás vállalkozás, erre nem vonatkozik adatszolgáltatási kötelezettség. Ilyen partner lehet az adószámos magánszemély is, mivel a Katv. 2. § 5. pontja alapján ő sem számít egyéni vállalkozónak.

Ha viszont a kata-alany külföldi személytől (de nem külföldi magánszemélytől) szerzett a naptári évben 1 millió forintot meghaladó összegű bevételt, akkor be kell jelentenie a partner adatait és a kapott összeget. Azonban a külföldi partnert ilyenkor nem terheli az adatszolgáltatási kötelezettség.

Mi számít az értékhatárba

Az értékhatár átlépésének vizsgálata során három fontos szempont:

• Az értékhatárba kizárólag a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegek számítanak bele, a bevételnek nem minősülő tételek nem. Így ha például egy katás vállalkozás 2019-ben megbízási díjként kapott egy hitelintézettől 1.200.000 forintot, akkor fennáll az adatszolgáltatási kötelezettsége, ha viszont a pénzintézet kölcsönt folyósított a részére ilyen összegben, akkor ezt nem kell jelentenie. Nem minősül bevételnek egyebek közt a katás által áthárított áfa vagy a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás sem.

  • A törvény a naptári évben megszerzett bevételről szól. A Katv. 2. § 13. pontja részletesen meghatározza, hogy a kata alkalmazásában mi a bevétel megszerzésének időpontja. Pénz esetében ez az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja. Nem az számít tehát, hogy a számlán feltüntetett teljesítési időpont melyik évre esik, és nem is az, hogy mikor állította ki a katás vállalkozás a számlát, hanem csak és kizárólag az, hogy mikor fizették ki neki ténylegesen az összeget – összhangban a kata adónem pénzforgalmi szemléletével.

Így ha egy katás vállalkozás pl. 2019. februárjában, márciusában, augusztusában és decemberében is 300.000-300.000 forint értékben nyújtott szolgáltatást ugyanazon partner részére, de a decemberi teljesítésű ügyletről kiállított számláját a megrendelő csak 2020. januárjában fizette ki, akkor erről a partnerről nem kell adatot szolgáltatnia (és annak sem róla), mivel a 2019. évben a kata-alany csak 900.000 forint bevételt szerzett tőle.
Az említett szabályozás, főleg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó megrendelők esetében, félreértésekre adhat okot, és oda is kell figyelni, nehogy a kétféle szemlélet miatt kerüljön sor eltérő összeggel az adatszolgáltatásra, ez ugyanis máris azt eredményezheti, hogy az adóhatóság felfigyel az érintett vállalkozásokra.

• Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kata-alany nem számlát állított ki. Például a vállalkozási tevékenységhez kapott, nem a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás a kata-alany bevételének minősül a Katv. 2. § 12. pontja alapján, azonban arról a kisadózó vállalkozás nem állít ki számlát, ezért ezt az összeget az értékhatár tekintetében figyelmen kívül fogja hagyni. A nyugták sem számítanak bele az értékhatárba, hiszen ezeket jellemzően természetes személyek felé állítja ki a vállalkozás, így nem merül fel adatszolgáltatási kötelezettsége.

A katás vállalkozás üzleti partnerének adatszolgáltatása

A Katv. a kata-alanyok partnerei részére is előír adatszolgáltatási kötelezettséget, azonban nem mindenki részére, és itt is figyelni kell arra, hogy mely összegeket kell figyelembe venni.

Nem kell adatot szolgáltatnia a külföldi, Magyarországon nem letelepedett üzleti partnernek, az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyeknek, a maguk is kata-alany üzleti partnereknek.

Azoknak az üzleti partnereknek, amelyek beletartoznak a kötelezetti körbe, a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról (az adószám tehát itt kötelező adat), és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről kell adatot szolgáltatniuk, ha az utóbbi meghaladja az 1 millió forintot. Az összeget illetően tehát itt is csak azok a tételek számítanak, amelyek a kata-alany bevételének minősülnek, és a pénzforgalmi szemléletet tükrözve az adatszolgáltatásba csak azok a tételek kerülnek bele, amelyek kifizetése (juttatása) megtörtént a naptári évben.

Az adatszolgáltatás határideje a tárgyévet követő év március 31. napja. A kötelezettség teljesítésére a ’K102 jelű nyomtatvány szolgál, a 2019. naptári évben kifizetett összegekről ennek megfelelően a 19K102 jelű nyomtatványon kell információt adni az adóhatóság részére, 2020. március 31-ig.

Automatikusan kiválaszt az adóhatóság?

Az adatszolgáltatásban szereplő nyilatkozat arról, hogy a naptári évben más adóalanytól 1 millió forintot meghaladó bevételt szerzett a katás vállalkozás, még nem hozza magával automatikusan az adóhatósági ellenőrzés megindítását. Ám amennyiben más adatokkal (pl. alkalmazottakra vonatkozó bejelentések, az EKÁER-bejelentések, az online pénztárgépek, online számla-adatszolgáltatás adatai) együtt a kockázatelemzés eredménye indokolttá teszi az ellenőrzésre történő kiválasztást, az adóhatóság megindítja a katás vállalkozás ellenőrzését.

Fontos azonban megjegyezni azt, hogy a katát érintő visszaélések miatt az adóhivatal már a tavalyi évben fokozottabb ellenőrzésbe kezdett.