PDF letöltés

Júliustól változik a minimum járulékkötelezettség is

2020. július 1-től lép életbe az új társadalombiztosítási törvény, amely többek között megváltoztatja a minimum járulékfizetési kötelezettséget is. Az újdonságot a munkaviszonyban álló dolgozók után fizetendő minimumjárulék jelenti.

Az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) négy biztosítotti kör esetében ír elő minimum járulékfizetési kötelezettséget: az egyéni és társas vállalkozók, a munkaviszonyban álló dolgozók, illetve az egyházi személyek és a mezőgazdasági őstermelők vonatkozásában. Bevezetését az indokolta, hogy nagyon sok munkavállalót jelentettek be egészen rövid (heti néhány órás) munkaidővel. Ennek elsődleges oka nem a járvány miatt kialakult helyzetben, hanem a jelenleg hatályos Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 4. paragrafus d) pontjának 5. alpontjában keresendő, miszerint a kft., kkt., bt. tulajdonos tagja, ha nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, társas vállalkozónak minősül, és – ha nem áll többes jogviszonyban – havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Ez egy nem, vagy alig működő társaságnak meglehetősen nagy teher, ami alól a részmunkaidős munkaviszony jelentette a kibúvót. Így tehát a minimális járulékfizetés elől „menekültek” sokan részmunkaidős munkaviszonyba, és kerülnek július 1-jétől újfent, új jogcímen minimális járulékfizetési kötelezettség hatálya alá.

Igaz, jóval kisebb összegben, hiszen ebben az esetben a minimum havi járulékalap (és a szociális hozzájárulási adó alapja is egyben, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. paragrafusának – ugyancsak július 1-jétől hatályos – (10) bekezdése értelmében) csak a minimálbér 30 százaléka.

De nem csak ebben különbözik a munkaviszonyban álló dolgozó minimum járulékfizetése a társas vállalkozóétól.

A társas vállalkozó esetében a jogszabály (az új Tbj. 77. paragrafusának (6) bekezdése, illetve a jelenleg hatályos Tbj. 52. paragrafusának (4) bekezdése) egyértelműen rögzíti, hogy a társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni.

A munkaviszonyban álló dolgozó után fizetendő minimális járulék viszont a munkaadót terheli. A törvény ebben az esetben is havi szinten teszi kötelezővé a minimum kötelezettségnek való megfelelést, ami azt jelenti, hogy a munkaadó akkor is kötelezett járulékfizetésre, ha valamilyen okból nem fizet bért. Viszont ha a munkabért a későbbiekben kifizeti (vagy azt a bérgarancia alapból megtérítik), akkor a munkabér (vagy annak egy része) után az egyéni járulékok duplán kerülnek megfizetésre.  

További ellentmondás, hogy a jogszabály nem veszi figyelembe az esetleges többes jogviszonyt, és az egyébként máshol legalább heti 36 órában foglalkoztatott munkavállaló esetében is előírja a minimumjárulék fizetését.