Július 1-től lép hatályba az új Tb-törvény

2020. július elsején lép hatályba az új Tb. törvény, amely új elemként bevezeti a járulékfizetési minimum határt, illetve egységesíti a járulékfizetési rendszert és módosítja az érintettek körét is.

A minimum járulékkötelezettség bevezetéséről nemrég írtunk, ugyanis az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) négy biztosítotti kör esetében ír elő minimum járulékfizetési kötelezettséget: az egyéni és társas vállalkozók, a munkaviszonyban álló dolgozók, illetve az egyházi személyek és a mezőgazdasági őstermelők vonatkozásában. Bevezetését az indokolta, hogy nagyon sok munkavállalót jelentettek be egészen rövid (heti néhány órás) munkaidővel. Ennek elsődleges oka nem a járvány miatt kialakult helyzetben, hanem a jelenleg hatályos Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 4. paragrafus d) pontjának 5. alpontjában keresendő, miszerint a kft., kkt., bt. tulajdonos tagja, ha nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, társas vállalkozónak minősül, és – ha nem áll többes jogviszonyban – havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Ez egy nem, vagy alig működő társaságnak meglehetősen nagy teher, ami alól a részmunkaidős munkaviszony jelentette a kibúvót. Így tehát a minimális járulékfizetés elől „menekültek” sokan részmunkaidős munkaviszonyba, és kerülnek július 1-jétől újfent, új jogcímen minimális járulékfizetési kötelezettség hatálya alá.Igaz, jóval kisebb összegben, hiszen ebben az esetben a minimum havi járulékalap (és a szociális hozzájárulási adó alapja is egyben, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. paragrafusának – ugyancsak július 1-jétől hatályos – (10) bekezdése értelmében) csak a minimálbér 30 százaléka (2020-ban 48.300 forint).

De nem csak ebben különbözik a munkaviszonyban álló dolgozó minimum járulékfizetése a társas vállalkozóétól.

A társas vállalkozó esetében a jogszabály (az új Tbj. 77. paragrafusának (6) bekezdése, illetve a jelenleg hatályos Tbj. 52. paragrafusának (4) bekezdése) egyértelműen rögzíti, hogy a társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni.

A munkaviszonyban álló dolgozó után fizetendő minimális járulék viszont a munkaadót terheli. A törvény ebben az esetben is havi szinten teszi kötelezővé a minimum kötelezettségnek való megfelelést, ami azt jelenti, hogy a munkaadó akkor is kötelezett járulékfizetésre, ha valamilyen okból nem fizet bért. Viszont ha a munkabért a későbbiekben kifizeti (vagy azt a bérgarancia alapból megtérítik), akkor a munkabér (vagy annak egy része) után az egyéni járulékok duplán kerülnek megfizetésre. Ez egy ellentmondás a jogszabályban, ugyanis nem veszi figyelembe az esetleges többes jogviszonyt, és az egyébként máshol legalább heti 36 órában foglalkoztatott munkavállaló esetében is előírja a minimumjárulék fizetését.

Nem kell megfizetni a minimumjárulékot, ha a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekápolási táppénzben részesül, vagy egyéb esetben szünetel a biztosítása, akkor ezen időszakok nem számítanak bele a járulékfizetési határ kiszámításába. Továbbá nem vehető figyelembe azon naptári napok száma sem, amikor még a biztosítási jogviszony nem állt fenn (hónap közben történő belépés vagy kilépés esetén),ilyen esetekben a járulékfizetési alsó határ kiszámítását nem havi viszonylatban kell vizsgálni, hanem naptári naponként a járulékalap harmincad részével.

Nem kell alkalmazni a járulékfizetési alsó határt, ha a foglalkoztatott:

  • ápolási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, részesül;
  • a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.


Az egyéni járulékokat felváltja a társadalombiztosítási járulék

Az új Tb törvény „összevonja” az eddig megszokott járulékokat: a nyugdíjjárulék (10%),az egészségbiztosítási járulékok (4+3%),és a munkaerő-piaci járulék (1,5%) összeolvadásával egy egységes új járulék keletkezik, a társadalombiztosítási járulék. Ennek mértékében nem történik változás, marad 18,5 százalék.

A felsorolásban szereplő ellátások és jövedelmek esetében továbbra is csak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell megfizetni:

  • a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesülő személy,
  • a fejlesztési foglalkoztatási díjban részesülő személy,
  • az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után,
    a rehabilitációs ellátásban részesülő személy (2012.01.01-jét követően),
  • a rendvédelmi egészségkárosodási kereset kiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási kereset kiegészítésben, honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy,
  • a tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag a tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után
  • és az egyházi szolgálati viszonyban egyházi személy esetén.

Fontos változás, hogy azokban a jogviszonyokban, ahol eddig nem állt fenn a munkaerőpiaci-járulék fizetési kötelezettség, az új összevont járulékkötelezettség hatására 2020. július 1-től ezt is kötelező megfizetni! Cserébe viszont az érintettek jogosultságot szereznek az álláskeresési támogatásra.

Lényegi változás az új Tbj-ben a kiegészítő tevékenységet folytató személyek köre, ők ugyanis nem minősülnek biztosítottnak, ezáltal társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség sem terheli őket, csak a 15 százalékos SZJA-t kell megfizetniük. Esetükben a szociális hozzájárulási adót sem kell megfizetni. E szabályozás alapján a saját jogú nyugellátásban részesülők további csoportja kerül be a járulékmentességi körbe, viszont ezzel párhuzamban ki is kerülnek az egészségbiztosítási ellátásokra jogosultak köréből.

Szigorítás az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésben

Azoknak a belföldi személyeknek, akik nem biztosítottak (5.§) és más jogcímen sem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot kell fizetniük. Ezáltal jogosultak lesznek Magyarországon egészségügyi ellátásokra. Az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék összege 2020-ban 7.710 forint/hónap (257 forint/nap).

Azok, akik nem biztosítottak és nem fizetnek egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot sem, nem lesznek biztosítottak. Ilyen esetben egy jogviszony-ellenőrzés alkalmával „piros lámpás” figyelmeztetést kapnak. 2020. július 1-jétől azok a személyek, akik nem fizetik az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot és hat havi elmaradást halmoznak fel, nem lesznek jogosultak a térítésmentes egészségügyi ellátásra. Ez azt jelenti, hogy 2020. július 1-jétől már nem lesz lehetőség az elmaradt egészségbiztosítási szolgáltatási járulék befizetésével a jogviszony utólagos rendezésére, vagyis a betegnek, ha ellátták, ki kell fizetnie a szolgáltatást. A sürgősségi ellátást mindemellett továbbra sem lehet megtagadni.

A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetben sok munkavállaló kényszerült arra, hogy fizetés nélküli szabadságra menjen. Ha ezen időszak alatt más jogcímen nem volt biztosított (CSED, GYED, GYES, stb.),akkor erre az időszakra fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2020. május 1-től a munkaadónak kell megállapítani, bevallani és befizetni a fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Erre visszamenőleg is van lehetősége a munkáltatónak, egészen a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizetheti meg a dolgozó egészségügyi szolgáltatási járulékát.

A veszélyhelyzetben több ellátás időtartama változott: gyermekgondozási díj (GYED),gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) és gyermeknevelési támogatás (GYET). A 59/2020. (III. 23.) Kormányrendelet alapján azok az ellátások, melyek 2020. március 11-én, vagy azt követően jártak volna le, meghosszabbodtak. A meghosszabbított ellátási idő a veszélyhelyzet megszűnésével együtt lejár, az ez alatt meghosszabbított ellátások 2020. június 30-ával megszűnnek. Ha az ellátás alapvetően a veszélyhelyzet megszűnése után járt le, akkor a dolgozó már nem jogosult a meghosszabbított ellátásra.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]