A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be. A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz 2021-től.

Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.

További változást jelent az is, hogy meghibásodás esetén a jelenleg hatályos rendelkezés szerinti legfeljebb 15 napon belüli kijavítást vagy cserét egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék, vagy 30 napon belül nem javítható, akkor a vállalkozás köteles lesz cserélni azt.

Fontos elvárás az is, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak a javítási időkről, számolni tudjanak azzal, mikor használhatják újra a terméket. A kereskedő akkor tehet eleget tájékoztatási kötelezettségnek, ha a szerviztől megbízható információt kap a termék javításáról, annak idejéről. Így a szervizek feladatait is egyértelműsítik, a fogyasztóvédelmi hatóságot pedig új hatáskörrel ruházzák fel lehetővé téve a rendszeres ellenőrzést.

További egyértelműsítés, ha az üzembe helyezést a fogyasztó a vásárlást követő hat hónapon túl teszi meg, akkor a jótállás kezdő időpontja a vásárlás napja lesz. A jótállás-szavatosság kiemelt kezelését indokolja, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságnak ebben a témakörben az elmúlt öt évben lefolytatott ellenőrzései alapján az üzletek 45 százaléka jogsértő.

A fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező évi 30-33 ezer panasz 40 százaléka jótállás-szavatossági ügy. A békéltető testületi évi 10-12 ezer ügyből 37 százalék ilyen.

A törvényjavaslat szerint megerősítenék a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési kereteit a fogyasztók és a tisztességes jogkövető vállalkozások érdekében. Fontos újítás az ellátási lánc bevezetése, amely a fogyasztóvédelmi fellépések hatékonyságát növeli, mert az ellátási láncban szereplő bármely, jogsértést elkövető gazdálkodó szervezettel szemben eljárhat a fogyasztóvédelmi hatóság, ha a lánc végső szereplője a fogyasztó.

Kiemelten súlyos közérdekből, például a fogyasztók széles körének anyagi sérelme esetén az ügyészség előzetes jóváhagyásával akár magánlakásban – például egy webáruház székhelyén – is végezhet ellenőrzést. Ilyen ellenőrzésre garanciális szabályokat is tartalmaz a módosítás, amely idén augusztus végén léphet hatályba.