PDF letöltés

Jó adóévet zártak tavaly a vállalkozások

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal idén is összegezte a 2018.adóévről benyújtott társaságiadó-bevallások adatait. Annak ellenére, hogy 2017-ben egységesen 9 százalékra csökkent az adókulcs, a tárgyévben közel 6 százalékkal nőtt a megállapított adókötelezettség. Ez azt jelenti, hogy 2018-ban a Magyarországon működő társas vállalkozások rendkívül jó évet zártak.

A szabályozási környezetet figyelembe véve külön elemzésben szerepelnek a nemzetközi számviteli standardok (továbbiakban: IFRS) szerint készült, illetve a magyar számviteli standardok szerint készült beszámolók adatai.

Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő vállalkozások

A 2016-ban áttért vállalkozások még statisztikailag elhanyagolható számban voltak jelen, azonban a 2017–2018. adóévi adatok már alkalmasak a mélyebb elemzésre az IFRS-ek szempontjából. A tárgyévben a 189 társas vállalkozás az adózás előtti eredménye alapján 16,9 százalékos, míg mérlegfőösszegével 26,3 százalékos súlyt képviselt a nemzetgazdasági összesítésből, ami jelentősebb aránynak felelt meg, mint egy évvel korábban. 

A 2018. adóévtől további meghatározó nagyságú vállalkozásokkal kibővült adózói kör nemzetközi szabályok szerint megállapított adókötelezettsége 33,3 milliárd forintot tett ki, ami 7,5 százalékos részesedésnek felel meg a nemzetgazdaságból, szemben a bázisévi 4,0 százalékkal. 

Az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére áttért társas vállalkozások 2018- ban tovább bővítették a foglalkoztatottak számát, a bázisévi 48 957 fővel szemben már 66 998 fő állt alkalmazásban ezeknél a társaságoknál. Az adóalanyok meghatározó, 38,1 százalékos többsége a szabályozási környezetnek megfelelően a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazatba tartozik. 

A magyar számviteli szabályok szerinti beszámolót készítő vállalkozások

A vállalkozások körében továbbra is nagy népszerűségnek örvend a társasági adó alternatíváját kevesebb adminisztrációval és kedvezőbb feltételekkel kínáló kisvállalati adó (kiva) szerinti adózási forma, amelyre a 2017. évi 13 590 adóalany után 2018-ban 11 613-an tértek át. Így a főszabály szerinti 346 510 kettős könyvvitelt vezető, naptári évvel azonosan működő társas vállalkozás 2018. adóévről benyújtott társaságiadó-bevallásának legfőbb adatai kerültek elemzésre.

A mikrovállalkozások számának 88,6 százalékos túlsúlya továbbra is meghatározó, azonban a belföldi értékesítésből már csak 19,1 százalékkal, míg az exportbevételekből mindössze 3,3 százalékkal részesednek.

A bevételek alakulása összességében

Az értékesítésből származó nettó árbevétel 2018-ban is a legmeghatározóbb bevételi kategória, 269 ezer társas vállalkozás 86 271 milliárd forintot meghaladó összeget tüntetett fel a bevallásokban ezen a soron, így az árbevétel növekmény elérte az 5,4 százalékot. A belföldi értékesítés 2700,4 milliárd forint összegű (+4,8 százalékos) növekedése mellett az export ezúttal kisebb mértékben, 331,3 milliárd forinttal (–1,2 százalék) csökkent. Az IFRS-ek szerinti adózók adataival is számolva azonban a belföldi értékesítés több mint 7,2 százalékkal, az export közel 2 százalékkal alakult magasabb szinten a bázisévhez képest. 

A nemzetgazdaságban az építőipar fejlődése az infrastrukturális beruházásokkal és a vasútipálya-felújítások anyagigényével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a legnagyobb arányban a bányászat, kőfejtés ágazatban bővült az árbevétel, a növekedés dinamikája elérte az 55 százalékot. A lakásépítések és az ingatlanpiac évek óta megfigyelhető szárnyalásának köszönhetően az építőipari vállalkozások közel 26 százalékkal növelték árbevételüket. Ezekkel a trendekkel szorosan összefügg az energetikai szektor és az ingatlanügyletek ágazat dinamikus bővülése is, az árbevétel növekedése 2018-ban meghaladta a 17, illetve a 9 százalékot.  

A belföldi értékesítésben jellemzően a kereskedelem ágazat dominál 36,4 százalékos részesedéssel, míg az exportban leginkább érintett nemzetgazdasági ágazat a feldolgozóipar közel kétharmados aránnyal.

Hogyan alakult a költségszerkezet  

A társas vállalkozások 2018-ban 87 094,2 milliárd forint összegben számoltak el költségeket és ráfordításokat a benyújtott bevallások szerint. A ráfordítások több mint háromnegyedét az anyagjellegű ráfordítások (77,1 százalék) teszik ki 67 186,8 milliárd forint összeggel, amelynek legnagyobb részéért az eladott áruk beszerzési értéke (41,5 százalék) és az anyagköltségek (30,8 százalék) felelnek. A személyi jellegű ráfordítások 11,3 százalékos, az egyéb ráfordítások 7,8 százalékos részesedéssel rendelkeznek, míg az értékcsökkenési leírás aránya az összes üzemi ráfordításon belül mindössze 3,7 százalék. 

Az anyagjellegű ráfordításokon belül az eladott áruk beszerzési értékének több mint kétharmadát a kereskedelmi szektor adózói tüntették fel bevallásaikban, 18 584,9 milliárd forint összegben. Az anyagköltségek közel háromnegyede (15 123 milliárd forint) köthető a feldolgozóiparhoz, amely ezúttal mindössze 0,1 százalékos növekményt tudott felmutatni. Ezzel szemben az építőipar költségei bővültek a legnagyobb mértékben (+259,1 milliárd forint, +25,5 százalék), míg arányban a bányászat, kőfejtés produkálta a legmagasabb dinamikát (+8,6 milliárd forint, +35,6 százalék). Az igénybe vett szolgáltatások összegének emelkedésében az ingatlanpiac és a lakásépítések felfutásának köszönhetően az építőipar (+23,5 százalék) és az ingatlanügyletek (+12,5 százalék) játszották a legfőbb szerepet.

A személyi jellegű ráfordítások összege 2018-ban 4,0 százalékkal növekedett. A 9839,2 milliárd forint közel háromnegyedét (74,2 százalék) a bérköltség tette ki, mely éves alapon 6,0 százalékkal emelkedett. Az elszámolt járulékok 4,0 százalékkal mérséklődtek, míg a személyi jellegű egyéb kifizetések 3,4 százalékkal bővültek. Az adatok jól tükrözik a nemzetgazdaságban lejátszódó folyamatos reálbér emelkedést, míg a kormány és a munkaadók között létrejött bérmegállapodás hatása a járulékok csökkenésén keresztül a gyakorlatban is megmutatkozik.  

A társaságiadó-bevallások adatai alapján a kettős könyvvitelt vezető, naptári éves adózók foglalkoztatottainak átlagos statisztikai állományi létszáma 2018-ban 2103,8 ezer fő volt, amelynek meghatározó többsége a korábbi éveknek megfelelően a feldolgozóipar (27,9 százalék), a kereskedelem (17,1 százalék) és a szállítás, raktározás (9,4 százalék) nemzetgazdasági ágazatokban koncentrálódik. A foglalkoztatás legnagyobb arányú bővülése a bányászat, kőfejtés esetében volt megfigyelhető 4,7 százalékkal.

Adózás előtti eredmény és társaságiadó-kötelezettség

Az adózás előtti eredmény a 2018. adóévben kiemelkedő, 16,6 százalékos bővüléssel 5751,3 milliárd forint összegben realizálódott. Az adózás előtti eredmény vagy az adóalap 2018-ban 185,1 ezer vállalkozás esetében érte el a jövedelem- (nyereség-) minimumot, így az adóalap meghatározása az általános szabályok szerint történt. 4,5 ezer adózó nem választotta adóalapként a jövedelem- (nyereség-) minimumot, és vállalta az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 91/A. § bekezdése szerinti bevallást kiegészítő nyilatkozat kitöltését, így 8,3 milliárd forint fizetendő adó megállapítására került sor. Az adózók 37,5 százaléka (130 ezer társas vállalkozás) a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján határozta meg a fizetendő adóját, amely 13,8 milliárd forintot tett ki, 26,9 ezer adózónak pedig nem kellett alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-) minimum megállapítására vonatkozó rendelkezéseket (például alapítványok, társadalmi szervezetek).

Az 5402,9 milliárd forintot elérő pozitív adóalap 6,1 százalékkal volt magasabb, mint a bázisévben a társas vállalkozások 2018. üzleti évre vonatkozó bevallási adatai alapján. Míg 2017-ben jelentős negatív hatást gyakorolt a pozitív adóalap után számított adóra a társasági adó mértékének egységes, 9 százalékos adókulcsra csökkentése, addíg 2018-ban már megfordult az irány, és 5,4 százalékkal 482,6 milliárd forintra emelkedett a számított adó. Ezt az igénybe vett adókedvezmények 70,3 milliárd forinttal csökkentették.

A fejlesztési adókedvezmény, valamint a kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye továbbra is meghatározója az igénybe vett adókedvezményeknek, ilyen jogcímeken 2018-ban 28,3, illetve 6,8 milliárd forintot számoltak el a vállalkozások. Az egyéb vállalkozások kiemelkedő szerepe itt is megfigyelhető: a számított adó 34,9 százaléka, az összes adókedvezmény 61,3 százaléka ezekhez a társaságokhoz kapcsolódik.

A nemzetgazdasági ágazatok adókötelezettségen belüli megoszlását vizsgálva a legjelentősebb a feldolgozóipar (21,9 százalék), a kereskedelem (19,5 százalék), az építőipar (10,0 százalék), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (9,4 százalék), valamint az ingatlanügyletek (9,0 százalék). Az átlagos adóterhelés a 2018. adóévben az egységes, 9 százalékos adókulcs, valamint az adókedvezmények csökkentő hatását figyelembe véve a korábbi évvel megegyező, 7,6 százalékos szinten stabilizálódott. Összességében 265 ezer kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozásnál 410 milliárd forint társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezett, ami 5,8 százalékkal haladta meg a bázisévi összeget.