A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint január 1-jétől nő az üdítőital, a szörp, a taurint tartalmazó és nem tartalmazó energiaital, a cukrozott kakaópor, az előrecsomagolt cukrozott készítmény, a sós snack, az ételízesítő, az ízesített sör, az alkoholos frissítő és a gyümölcsíz adómértéke.

Az elfogadott jogszabály-módosítással az üdítőitalok adómértéke literenként 7 forintról 15 forintra emelkedik. Ennek indoka többek között az, hogy az üdítőitalok adója jobban igazodjon a literenként 200 forintos, a módosítás eredményként pedig 240 forinttal adózó szörpök, sűrítmények adómértékéhez.

A legújabb felmérés szerint a termékadóból származó összes bevétel csupán 9 százaléka származik az adóköteles üdítőitalok után fizetendő netából, ezzel szemben az adóköteles termékek kereskedelmi összforgalmából az adóköteles üdítőitalok mennyiségi részesedése a legnagyobb, mintegy 65 százalék.

A szaktárca szerint a termékadó szorosan kapcsolódik a kormány adópolitikájához és illeszkedik a kormányzati népegészségügyi törekvésekhez is, ugyanis az elmúlt évek adópolitikai reformjainál törekedtek az adóterhelés eltolására a jövedelmeket terhelő adók felől a fogyasztási-forgalmi és káros externáliákat terhelő adók irányába.

A népegészségügyi termékadó, közismert nevén a neta egyik célja az egészségi kockázatot jelentő termékek körének szűkítése, fogyasztásuk és előállításuk visszaszorítása és az élelmiszerpiac kínálatának kedvező irányba mozdítása, valamint az egészségi kockázatot jelentő termékek forgalmazásából származó bevétel egy részét egészségügyi, népegészségügyi célokra fordítják.