A jelenlegi szabályozás mellett egyrészt kiemelkedően magasak a kis- és középvállalatok-, illetve a határokon átnyúló termékértékesítést, illetve szolgáltatást folytató vállalatok adminisztrációs terhei, másrészt a jelenlegi rendszer nem alkalmas az áfacsalások hatékony megakadályozására.

Az egyik legjelentősebb újítás az lenne, hogy az áfacsalások megelőzése érdekében a határon átnyúló termékértékesítéseken is fel kellene számítani az áfát (ugyanúgy, ahogyan a belföldön megvalósuló ügyleteknél), azonban a rendeltetés szerinti tagállam áfakulcsát alkalmazva. Ehhez kapcsolódóan a Bizottság kiterjesztené az egyablakos ügyintézés lehetőségét, amely például az elektronikus szolgáltatások körében már most is elérhető.

A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében egyszerűsödnének a számlázási szabályok és megszűnne az összesítő nyilatkozatok készítésének kötelezettsége is. Szintén az egyszerűsítés jegyében bevezetnék a megbízható adózó („Certified Taxable Person”) intézményét: az ilyen minősítést szerző adózók az Unió valamennyi tagállamában egyszerűbb adminisztratív szabályok alapján teljesíthetnék adókötelezettségeiket.

A végleges szabályok bevezetéséig a jelenlegi rendszert hatékonyabbá tevő módosításokat terveznek bevezetni, ún. „Gyors megoldásokat”, melyet a tervek szerint már 2019-től bevezetnének. Ennek körében fejlesztenék a vevői készletre és a láncügyletre vonatkozó szabályokat, illetve összehangolnák a termékek más tagállamba történő kiszállításának bizonyításához kapcsolódó követelményeket.

Jelenleg a javaslat abban a szakaszban van, hogy a tagállamok az Európai Parlamenten és az Európai Tanácson keresztül hivatottak megvitatni az abban szereplő terveket. A részleteket a jövő évre ígért kidolgozott javaslatból ismerhetjük majd meg.

Az Európai Bizottság nagyon szoros határidőket szabott, hiszen a rövid távú intézkedéseket (a „Gyors megoldásokat”) már 2019-től bevezetnék, a végleges rendszer pedig 2022-ig kerülne megvalósításra.