A  kkv szektor termelékenységének növelése érdekében egyszerűsíteni és gyorsítani kell a felszámolási eljárásokat, valamint segíteni a felvásárlásokat és fúziókat

Támogatni kell a családi vállalkozások élén történő generációváltást 2 éves osztalékadó-elengedéssel, a fiatal és női vállalkozók számára pedig kedvezőbb pályázati és hitelfelvételi lehetőségeket kell létrehozni.

A program kezdeményezné, hogy a kezdő vállalkozók az első három évben társaságiadó-mentességet élvezhessenek és tovább csökkenjen a szocho a kkv-szektorban. Javasolják azt is, hogy a kkv-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezménynél a beruházás értékhatára 500 millió forintról 100 millió forintra csökkenjen, a beruházásokat azonnal el lehessen számolni az adóalapban és azokat le lehessen vonni a helyi iparűzési adóból, illetve javasolják, hogy a kkv-k bérfejlesztési támogatást kaphassanak beruházási feltételekkel.

A munkaerőpiaci versenyképesség növelése érdekében célzottan kell csökkenteni a munkát terhelő közterheket a kis- és középvállalkozásoknál. Ennek érdekében szerepel a javaslatban, hogy a nyugdíjazási korhoz közel állók számára az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentesek legyenek, anticiklikus munkaerőpiaci járulékot vezessenek be, és a sérülékeny csoportokban csökkenjen a munkaidő. Az atipikus foglalkoztatási formák további ösztönzését is fontosnak tartja az MNB a kapacitásbővítés és szervezetfejlesztés érdekében.

Tovább kell bővíteni a munkahelyvédelmi akcióterv munkáltatói kedvezményeit a szakképzetlen foglalkoztatottak kategóriájával, és az akciótervet ki kell terjeszteni a munkavállalói járulékokra is, ami azonnali nettó bérnövekedést eredményezne, ez pedig rövid távon is ösztönzőleg hatna az érintett csoportok munkavállalására. Valamint a nyugdíjazási korhoz közel állók alkalmazásának ösztönzése az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentessé tételével fokozható.

A jelenlegi, magas kereslettel jellemezhető munkaerőpiaci helyzetben előnyösebb a személyi jövedelemadó csökkentése, mint a szociális hozzájárulási adó csökkentése, ugyanis az a munkapiac kínálati oldalát ösztönzi a munkavállalás és a többletmunka valószínűségének növelésével, illetve további előnyként elmondható, hogy csökkenti a megtakarításokra kapott kamatok után fizetendő adót is. Ide kapcsolódik, hogy a természetes személyeknek adómentes lenne a tőzsdei osztalék.

Az MNB Jóléti Alap létrehozását indítványozza a nyugdíj-  és egészség-megtakarítások fúziójával. Ebben a Jóléti Alapban minden egyes munkavállaló és munkáltató a bruttó bér egy bizonyos százalékát fizetné be a munkavállaló saját dedikált jóléti számlájára, melynek lenne külön nyugdíj- és egészségzsebe (az egyén saját döntése alapján határozhatná meg a két külön zsebbe érkező pénzösszeg mennyiségét). Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva (munkavállalói befizetések után szja-visszaigénylés, munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása) tehetné a rendszert még vonzóbbá az egyes szereplők számára. A nyugdíj zseb a nyugdíjba vonulást segítő, a nyugdíjpénztári megtakarítási rendszerhez hasonlóan működő alternatíva, míg az egészség zseb egészség-jellegű felhasználást (például egészségügyi szolgáltatás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz), illetve egyéb jóléti szolgáltatások (például munkanélküliségi ellátás, tanévkezdési támogatás, idősgondozás, otthoni ápolás, újszülött ápolás) igénybevételét tenné lehetővé.

A Nyugdíj Előtakarékossági Számlán (NYESZ) is javasolják az osztalékadó-mentességet, miután a jelenlegi szabályozás szerint csupán a TBSZ-en tartott részvények utáni osztalék mentesül az adófizetési kötelezettség alól.

Kiterjesztenék az “üzleti angyal” adókedvezményt, hogy ne csak a 3 évnél fiatalabb innovatív vállalkozásokba való befektetésért lehessen kedvezményt kapni, hanem az idősebb vállalkozások is tőkéhez jussanak. Ehhez szükségessé válhat a de minimis értékhatár emelése, valamint az adókedvezmény keretrendszerét úgy kell kialakítani, hogy valóban az innovatív vállalkozásokhoz jussanak el a támogatások.

Az egyszerűbb és gyorsabb online szerződéskötés és aláírás érdekében kezdeményezik, hogy a NAV-nál elérhető kereset-kimutatásokat a hitelintézetek  elektronikusan lekérdezhessék, valamint azt, hogy a lakáshitelek felvételéhez kapcsolódó közjegyzői díjak csökkenjenek, a közjegyzői okiratba foglalás folyamatát pedig sztenderdizálással egyszerűsítsék.