A szervezet által közzétett jelentésben is elismeri az IMF, hogy ajelenlegi bizonytalan globális gazdasági környezetben Magyarország az egyik legmagasabb növekedési ütemet produkálta Európában, a tavalyi 5,1% után 2019 első felében is hasonló ütemű volt a bővülés. A gazdaság jelenleg a potenciális üteme felett növekszik, a bérek gyorsan emelkednek, a munkanélküliség pedig történelmi mélyponton van.

Középtávon a Valutaalap elemzése szerint lassul majd a magyar gazdaság növekedése, további reformokra lenne szükség ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező körülmények. A szervezet szakértői azt jósolják, hogy az idén összességében 4,9 százalék lehet a gazdaság növekedése, majd ez 2020-ban 3,5 százalékra lassul. Középtávon 2024-ig pedig fokozatosan 2,2%-ra lassulhat a magyar gazdaság növekedése.

A fenti növekedési előrejelzésben továbbra is inkább lefelé mutató kockázatok vannak az IMF szerint a bizonytalan külső környezetnek és a kereskedelmi vitáknak köszönhetően.  A német gazdaság lassulásával a magyar export is nyomás alá kerülhet, ezt csak ronthatják az esetleges további kereskedelmi korlátok. A belső kockázatok viszont inkább felfelé mutatnak, a keresleti bumm a vártnál erősebb hatással lehet a gazdasági növekedésre, emellett a foglalkoztatás további emelkedése és a határon túli magyarok bevándorlása is hozhat pozitív meglepetést a növekedés szempontjából.

Sok még a tennivaló

Bár az elmúlt évek gazdaságpolitikai lépései nagymértékben csökkentették hazánk gazdasági sérülékenységét, még konkrétabb intézkedések kellenek ahhoz, hogy a fiskális célok megvalósuljanak és felépüljön egy komoly költségvetési mozgástér.

Ehhez tesz konkrét javaslatokat a Valutaalap. A szakemberek szerint a középtávú célok teljesítésével lekerülhető lenne a keresleti nyomás a gazdaságban és egy olyan komoly költségvetési tartalék épülhetne fel, amelyet a jövőbeli nehezebb környezetben fel lehetne használni. Itt elsősorban a kiadások és a bevételek szerkezetének javítására kellene koncentrálni.

Az IMF által összeállított reformcsomag 2020-24 között a GDP 1,4 százalékának megfelelő kiigazítást tartalmaz a költségvetésben, ezzel az időtáv végére többletes lehetne a magyar büdzsé. Ez elsősorban a kiadások csökkentését tervezi, a GDP 1,8 százalékával lehetne mérsékelni ezt az oldalt, miközben a bevételek a nemzeti össztermék 0,4 százalékával csökkenhetnének.

Konkrét javaslatokat is megfogalmaztak kiemelve, hogy az állami bérköltségek csökkentését nem a bérek mérséklésével, hanem az állami szektor karcsúsításával kellene elérni, például összevonások eredményeként, és részben ez a racionalizálás válthatná ki az állami fogyasztás csökkentését is. Ezen túl javasolják a támogatások célzottabbá tételét azzal, hogy elsősorban a szegényebb rétegeknek kellene – például a közlekedési támogatásokat és a rezsitámogatásokat – nyújtani.

A jelenlegi monetáris politikai irányultság rövidtávon fennmaradhat a nagy nemzetközi jegybankok lazításának és a lefelé mutató globális kockázatoknak köszönhetően, viszont a jegybanknak is figyelnie kell a belső keresleti nyomásra, valamint az MNB-nek meg kellene fontolnia a keresletösztönző lépéseinek leállítását.

A gazdaságpolitika terén a versenyképesség javítása kell, hogy legyen a cél a jövedelmek további felzárkózása mellett, illetve orvosolni kellene a demográfiai kihívásokat. A versenyképesség javításán belül különös figyelmet kellene fordítani az üzleti környezet javítására, elsősorban a kkv-k számára, a bürokrácia csökkentésére és a munkaerőpiaci részvétel növelésére. Utóbbi eszköze lehet a közmunkaprogram további leépítése és a felnőttképzés erősítése.

A szervezet szerint, ha a kormány végrehajtja a fenti évente 0,3 százalékpontos kiigazítást a költségvetésben, akkor az államadósság 2024-re a GDP 50 százalékára csökkenhet. Ha nem valósul meg ez a kiigazítás, akkor alapesetben 56,2 százalékos adósságra számítanak. Ha pedig ezen felül további megtakarításokat tud elérni a kormány, akkor azt infrastruktúrakiadásokra fordíthatja, hogy ellensúlyozza a csökkenő uniós forrásokat a következő években.