PDF letöltés

Januártól új szabályok a munkaügyi perekben

2018. január 1-jével hatályba fog lépni a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (új Pp.), melynek szabályai a 2018. január 1. napját követően indult ügyekben lesznek alkalmazandóak. Ennek kapcsán változnak a munkaügyi perek szabályai is, most nézzük a legfontosabbakat!

Változik a munkaügyi per fogalma

A munkaügyi per keretein belül az új Pp. nevesíti azon jogviszonyokat, melyekből eredő jogvitákra a munkaügyi jogvita szabályai lesznek alkalmazandóak.

Érdemben a szabályozás újdonságot nem tartalmaz, előnye az, hogy összegyűjti, egyesíti az eddig is létező, de egységes szerkezetbe nem foglalt szabályozást.
Ennek megfelelően a munkaügyi per kategóriájába fognak tartozni a munka törvénykönyvéből, a közalkalmazotti törvényből, a szolgálati jogviszonyból, a közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződésből, a szakképzés során kötött tanulószerződésből, a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből, illetve a szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból származó perek.

A pertárgyérték számításának új szabályai

A pertárgyérték számításának szabályai jelentősen átalakulnak.
Ha a munkaügyi perben a munkaviszony létrejötte, fennállása, megszüntetése a vitás, úgy, hogy annak helyreállítását kérik, a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként – a ténylegesen megállapítható összegtől függetlenül – az egyévi távolléti díjat kell majd figyelembe venni. Ez tehát a munkaügyi perek többségére nézve fennálló szabály lesz.

Ha azonban a per tárgya pénzkövetelés, a pénzkövetelés összegét, bérkülönbözet követelése esetén pedig legfeljebb annak egyévi összegét kell a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként figyelembe venni.

Nem tartja meg továbbá a Pp. azt a korábbi szabályt, miszerint a végkielégítést figyelmen kívül kell hagyni a pertárgyérték megállapításánál, kivéve, ha a kereset kizárólag végkielégítés megfizetésére irányul.

Kedvezőbb illetékességi szabályok

A jogalkotó az Európai Uniós jogfejlődést is szem előtt tartva változtat az illetékességi szabályokon.
Munkaügyi perben a munkavállaló felperes a pert jövőre ugyanis az alperesre (munkáltató) általánosan illetékes bíróság helyett belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is megindíthatja.
Munkaügyi perben ezen túlmenően a munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett megindíthatja azon közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is, amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.

A keresetlevél kötelező elemei

Ha a felperes az Mt. 82. § (1) bekezdése alapján kártérítésként elmaradt jövedelem iránti igényt érvényesít, ahogyan ez általában történik, a keresetlevélben egyebek mellett fel kell tüntetni az elmaradt jövedelem tételeit jogcímenként és összegszerűen elkülönítve, valamint munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés esetén a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának megfelelő összeget (plafon összeg).

Arra is tekintettel volt a jogalkotó, hogy az elmaradt munkabér mértéke a munkaügyi per folyamán változhat, így a kereset módosítása szükségessé válhat. Ezt pedig az új Pp. szigorú feltételekhez köti.
Ennek áthidalására azt a szabályt iktatta be, hogy a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kár vagy elmaradt munkabér, egyéb járandóság érvényesítése esetén a keresetváltoztatás iránti kérelem előterjesztésének határideje a követelés esedékességétől számított harminc nap lesz.
Az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően esedékessé vált követelés tekintetében pedig a keresetváltoztatás a fellebbezésben, míg a fellebbezés előterjesztését követően esedékessé vált követelés esetében az esedékességétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő.
A fél ezen felül a keresetváltoztatással érintett részben utólagos bizonyítással élhet, feltéve, hogy a bíróság a keresetváltoztatást engedélyezi.

A munkáltatónak kell bizonyítania

Munkaügyi perekben gyakorta jelent problémát, hogy a munkaügyi dokumentációval csak a munkáltató rendelkezik, illetve ő mindenképpen rendelkezik vele. Ebből eredően az okiratokat, számításokat, nyilvántartásokat neki kell majd bizonyítania.
Munkaügyi perben így a munkáltatónak kell bizonyítania a kollektív szerződés, az igény elbírálásához szükséges belső szabályzatok, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a munkáltató működési körében keletkezett okiratok tartalmát, az igényelt juttatással összefüggő számítások helyességét, ha az vitatott és bérvita esetén a juttatás megfizetését.

Szűkebb körben lesz helye felülvizsgálatnak

Továbbra is marad az a szabály, hogy nincsen helye felülvizsgálatnak, amennyiben a vitatott érték a teljes munkaidőre megállapított minimálbér ötszörösét nem haladja meg. A felülvizsgálati kérelem befogadását azonban a Kúria kivételesen megengedheti.
Januártól tehát vagy eléri a követelés összege a minimális mértéket vagy a Kúriának méltányos körülményt kell találnia.