A jövőben a Kúria sokkal szélesebb körben mérlegelheti, befogadja-e a rendkívüli jogorvoslati kérelmet vagy sem, ami a vállalkozásoktól is komolyabb hozzáállást kíván meg. A korábbi tervekhez képest további fontos döntés, hogy a késedelmi pótlék mértéke nem emelkedik jövő év január elsejétől, továbbra is a jegybanki alapkamat kétszeresét kell befizetniük az érintett vállalatoknak. Az előzetes tervekhez képest nem változott az új tények és bizonyítékok benyújtására vonatkozó korlátozás, emiatt az adózóknak sokkal tudatosabban és proaktívabban kell majd hozzáállniuk az adóellenőrzésekhez.

Az elfogadott törvényjavaslatban a korábbi tervekhez képest jelentős változás, hogy mégsem vezetik be a fellebbezés intézményét az adóperek során. A korábbi gyakorlat is megváltozik, mivel január elsejétől, az elsőfokú ítéletet követően már csak meghatározott esetekben lehet a Kúriához fordulni, aki mérlegelheti, hogy befogadja-e a kérelmet. Tehát egyértelműen tovább szűkülnek a jogorvoslati lehetőségek az adózók számára az adóperekben. Ezért az új szabályok még tudatosabb felkészülést és kockázatkezelést igényelnek majd a vállatoktól.

A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszereséről a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére változott volna 2018. január 1-jétől, ami a jelenlegi kamatmérték mellett több mint háromszoros növekedést jelentett volna. Végül ez a változtatás kikerült a parlamenti vitára bocsátott tervezetből.

Változások az adóbírságot érintően

Bár a társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslatban még csak az adóhiány 100 százaléka volt az adóbírság kirívó jogszabálysértések esetén, az elfogadott törvény viszont nem változtatott a 200 százalékos mértékben, ugyanakkor több elkövetési magatartás esetére irányozza azt elő.

Könnyebbséget a január elsejétől hatályba lépő feltételes adóbírság-kedvezmény jelenthet a nehezen nyerhető, nem túl esélyes adóviták korai és költséghatékony lezárására. Ennek értelmében, ha az adózó lemond az adóellenőrzés megállapításairól hozott határozat elleni fellebbezéséről, és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százaléka alól.

A november közepén elfogadott törvénycsomag alapján a januártól várható legfontosabb változások:

• az új ágazati törvények teljes körűen szabályozzák az adóigazgatást, nem lesz háttérjogszabály
• a közérthetőség alapelvvé vált
• az adóellenőrzések hosszát egy évben maximalizálják
• megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet és az adószám felfüggesztés, de felfüggesztés helyett azonnal töröltethetik az adószámot például kézbesíthetetlen hivatalos irat miatt
• kérhető az önellenőrzési pótlék elengedése, bejelenthető az önellenőrzési szándék
• amennyiben az adóhatóság szakértőt vesz igénybe az adóellenőrzés során, akkor a most elfogadott törvény az adózó számára nem nyújt lehetőséget másik szakértő kirendelésére a peres szakasz során
• szűkülnek a védekezés keretei, mert az új jogszabályok szerint januártól az adózó – bizonyos kivételektől eltekintve – sem a fellebbezés során, sem a bírósági eljárásban nem hivatkozhat új tényekre, új bizonyítékot nem mutathat be.