Az elfogadott adócsomag személyi jövedelemadózást érintő módosítása következtében jövőre egyebek között megszűnik az iskolakezdési támogatás bérnél kedvezőbb adózása. A jelenleg hatályos szabályokat azonban érdemes kihasználni.

A tanulók szüleinek támogatására idén még a pénzbeli segélynél jóval előnyösebb lehetőség az iskolakezdési utalvány juttatása. Ha ugyanis a munkáltató pénzben ad támogatást, az bérjövedelemnek minősül, mely esetben a munkáltatónál a támogatásra szánt minden 100 forintból csak mintegy 55 forint, míg az utalvány esetében több mint 71 forint jut a dolgozónak.

Ki kaphatja

Az iskolakezdési támogatás a köznevelésben (vagy bármely EGT-államban ehhez hasonló oktatásban) részt vevő gyermekre tekintettel adható, annak a magánszemélynek, aki a gyermek után mint szülő, gyám (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vagy annak közös háztartásban élő házastársa a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékra (nevelési ellátásra), vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján a családi pótléknak megfelelő ellátásra jogosult. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja alapján az óvoda is a köznevelési rendszer része, így az a szülő is jogosult a támogatásra, akinek a gyermeke óvodába jár.

A juttatónak az adókötelezettség megállapításához az általa nem ismert feltételek fennállását (azaz a családi pótlékra való jogosultságot) a magánszemély nyilatkozata alapján kell figyelembe vennie [2016. december 31-én hatályos szja-törvény 71. § (4) bekezdés]. Enélkül ugyanis ellenőrzés esetén a jogkövetkezményeket a juttatónak kell viselnie. Ha azonban az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának következménye, illetve ha a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, őt terhelik az adóhiány jogkövetkezményei [2016. december 31-én hatályos szja-törvény 71. § (5) bekezdés].

Fontos tudni, hogy a támogatást mindkét szülő megkaphatja, ha a gyermeket a saját háztartásában neveli.

Mire és meddig költhető

Az iskolakezdési támogatást papír alapú vagy elektronikus formában kibocsátott – tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására beváltható – utalvány formájában lehet adni.

A taneszköz fogalmának meghatározását nem tartalmazza a törvény, a gyakorlatban taneszköznek tekinthető minden olyan tartós vagy gyorsan elhasználódó tárgy, eszköz, amely a tanuláshoz általában szükséges. Ilyen például a füzet, rajzlap, ceruza, toll, festék, számítógép stb., de ide sorolható az íróasztal vagy a tanulószék is.

Ruházat alatt bármilyen iskolában hordható ruhaneműt kell érteni, mint például nadrág, szoknya, ing, póló, blúz, alsónemű, cipő, kabát, tornacipő, tornaruha stb. Tankönyvnek az a közoktatásban használt tankönyv minősül, amely szerepel az adott tanévre érvényes tankönyvjegyzékben. A segédkönyvek, a tanulási segédletek és a tanári kézikönyvek nem tartoznak ide.

Az utalványok a tanév első napját (idén szeptember 3-át) megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig adhatók, de még december 31-éig bármikor kioszthatók. Ettől függetlenül, az utalványok a kibocsátó által meghatározott, rendszerint az utalványon feltüntetett időpontig válthatók be.

A cafeteriát működtető munkáltatóknál a juttatási csomag egyik választható eleme általában az iskolakezdési támogatás, amelynek igénybe vételéről a szülőnek már az év elején nyilatkoznia kellett. Nem kötelező azonban az iskolakezdési támogatást a cafeteriarendszer keretében adni, sőt helyi szabályzat sem szükséges, így most még a munkáltató, akár a cafeterián felül is adhat – az arra jogosult munkavállalójának - bármilyen összegű iskolakezdési utalványt. Arra viszont ügyelnie kell, hogy a juttatás nem lehet teljesítményhez kötött, mert ha megállapítható, hogy az kifejezetten az abban részesülő által vagy az érdekkörébe tartozó más személy által végzett tevékenység ellenértéke, az nem minősülhet adóelőnnyel járó juttatásnak, annak adókötelezettségét a juttatást megalapozó jogviszonyból származó bevételre irányadó általános szabályok szerint kell meghatározni [szja-törvény 1. § (10) bekezdés].

Az utalványokra fordított összeget a cégnél személyi jellegű ráfordításként kell elszámolni, amely a társasági adóról szóló törvény 3. számú melléklet B)/3. pontja szerint nem adóalapot növelő tétel.