Igyekezzen a szabadságokat kiadni!
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a munkavállalónak járó szabadságot az esedékesség évében ki kell adni. Számos vállalkozás azonban nem veszi komolyan a munka- és pihenőidő szabályai közül a szabadság kiadására, nyilvántartására vonatkozó törvényi rendelkezéseket, aminek következtében megoldhatatlan problémák keletkezhetnek. Ha például a szabadság meghatározott időtartamon túl halmozódik, kiadása gyakorlati akadályba fog ütközni.
A munkáltató felelőssége
A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Ez pedig azt is jelenti, hogy annak kiadásáért minden esetben a munkáltató a felelős.
A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval egyebekben legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. A szabadságot – a munkaviszony megszűnésének esetét kivéve – nem lehet megváltani.
A szabadság ki nem adása esetén nem lehet arra hivatkozni, hogy a munkavállaló a saját rendelkezési állományában lévő 7 munkanap (vagy annak arányos része) kiadását nem kérte.
A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ajánlott írásban megállapodni minden naptári évben a munkavállalóval, ugyanis a munkaügyi felügyelőség ellenőrizheti és a megállapodás hiányáért bírságolhat.
A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni, de legkésőbb a következő év első öt munkanapján. Ez alól a törvény nevesít néhány kivételt:
▪ A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-éig adhatja ki. A munkaviszony legelején ugyanis a törvény munkavégzésre és nem pihenésre ösztönzi a munkavállalókat.
▪ Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. E szabály alkalmazásával a szabadság kiadása 2018. január 8. napjáig tolható ki.
▪ A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – az életkori pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Ennek értelmében ez a maximum 10 munkanap 2018. december 31. napjáig adható ki.
A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a törvényben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. Kötetlen munkarendben is érvényesülnek a kiadás és nyilvántartás szabályai.
Ha a a szabadság kiadhatatlan
Bizonyos munkáltatóknál gyakran látni, hogy a munkavállalók a szabadságukat évekre visszamenőleg nem kapták meg. Előfordult olyan eset, ahol a munkavállaló ki nem vett szabadsága meghaladta a 220 munkanapot. Ennyi szabadnap kiadása már gyakorlatilag lehetetlen, sőt ez olyan jogsértésnek számít, amelynek már komoly bírság-, illetve kártérítési következményei is lehetnek.