A cégértékelési módszerek a szerint alkalmazandók, hogy ki és milyen céllal készítteti az értékelést. Más értékkel bír egy szakmai befektető szemében az a cég, amelynek az eszközei ugyan kissé elavultak, jövedelmezősége ugyan nem kiemelkedő, viszont termékei iránt nagy a kereslet, kis befektetéssel minősített beszállítóvá válhatna. Másként értékeli a pénzügyi befektető, akinek elsősorban a jövedelemtermelő képesség, azaz a hozam számít. Más megítélés alá esik egy ingatlanokkal rendelkező társaság, és más alá egy személyhez erősen kötődő, szolgáltatást végző vállalkozás.

Módszerek - csak röviden összefoglalva

A.) Számviteli beszámolón, adatokon alapuló módszerek

a.) saját tőke alapú cégértékelés
b.) nettó eszközérték alapú cégértékelés

A számviteli adatokon nyugvó elemzések statikusak, múltban történt eseményeket dolgoznak fel. Olyan esetekben megfelelő értékelési módszer, ha a vállalat értéke nem annak jövőbeli jövedelemtermelő képességében rejlik, hanem az adott pillanatban meglévő vagyonának (saját tőke) vagy azon belül eszközállományának (meghatározott forgalomképes eszközcsoportok) piaci értékében rejlik (például ingatlannal rendelkező társaság, tevékenységet beszüntető társaság esetén).

Az esetben mutat reális képet a cégértékelés, ha a könyvekben kimutatott eszközök piaci értéken szerepelnek, vagy átértékeljük azokat a piac értékítéletének megfelelően, alátámasztott módon.

B.) Mutatószámokon alapuló értékelés

a.) A vizsgált vállalkozáshoz hasonló piaci területen működő társaságok jellemző mutatóin alapuló értékelés (például sajáttőke-arányos nyereség; eszközarányos nyereség; árbevétel-arányos nyereség)

b.) EBIT/EBITDA alapú iparági szorzószámos értékelés (vállalatfelvásárlások)

A mutatószámos értékelések dinamikus adatokon alapulva a vállalkozás nyereségtermelő képességéből és annak hasonló piaci szereplőkkel való összehasonlításából kiindulva határozzák meg a vállalkozás értékét. Számításánál az iparágban szokásos, a múltbéli cégeladásokra jellemző szorzókkal (például 5-7 év vagy nyilvános statisztikákból elérhető iparági szorzók) operálunk, ezért ezek a módszerek tervezett cégeladások/felvásárlások esetén hasznosak. Hátránya, hogy a jövőt változatlan környezetben feltételezi, de nem tervez a piaci környezet vagy a cég működésében várható egyéb változásokkal.

C.) Gazdasági hozzáadott érték alapú cégértékelés

Az adózással csökkentett üzemi eredmény és az ennek érdekében lekötött tőke elvárt hozamának különbözete azt az értéket mutatja meg, amit azon felül realizálhatunk, mint amennyi nyereségre akkor tehetnénk szert, ha a tőkét máshová fektetnénk be. Vagyis nemcsak az elérhető nyereségre, hanem az ennek érdekében lekötött tőke költségeinek megtérülésére is igényt tartunk. Ez a módszer általában pénzügyi befektetők számára nyújt hasznos információt.

D.) DCF (Diszkontált cash-flow alapú értékelés)

Elsősorban a szakmai befektetők körében elterjedt, jövőbe mutató értékelési módszer, mely szerint a cég értéke az elkövetkező évek tervezett pénzáramlásainak kockázatokat is kifejező rátával diszkontált értéke. Vagyis a módszer nem a múltra, hanem a jövőre koncentrál. Ez a módszer csak stabil, előre jelezhető környezetben és valós, realizálható üzleti terv birtokában ad megbízható értéket.

Az értékelésnél a következő 5-7-10 év reális üzleti tervéből számított adózás előtti eredményből kiindulva határozzuk meg a szabad cash-flow összegét, melyet aztán diszkontrátával korrigálunk. A ráta értékét a cég stabilitásából, múltjából, jövőbeli lekötött szerződéseiből, a piacon várható helyzetéből stb. kell meghatározni. Biztos, stabil cég és piac, múlt birtokában a ráta alacsonyabb, míg egy induló, újszerű terméket/szolgáltatást kínáló cég esetében, kiszámíthatatlan piacon magasabb.

Mit tegyünk, ha cégünkre, üzletrészünkre vevő jelentkezik? Gyorsan keressünk fel egy cégértékeléshez értő szakembert, de még ezt megelőzően készítsünk magunk egy 5-7-10 éves üzleti tervet. Az üzleti terv – nagyon leegyszerűsítve – tartalmazzon minden olyan, az eredménykimutatásunk egyes sorain majdan megjelenő tételt, melyet pontosan tervezni vagy előre jelezni tudunk. Például lekötött szerződéseinkből befolyó és remélt árbevétel, várható létszámnövekedés és béremelések okozta bérköltség változások, az anyagköltség inflációs és termelési mennyiséghez kötött növekedése, eszközbeszerzésekből adódó amortizációs változások stb.

Érdemes mellékelni egy leírást is – mintegy az üzleti terv szöveges részeként -, melyben bemutatjuk cégünk jelenét, és vázoljuk jövőbeli elképzeléseinket. Ez hasznos segítség lesz mind a vevő, mind a cég értékét felmérő szakember számára, miközben magunk elé is tükröt tartunk.