Idén is a NAV fókuszában a kapcsolt vállalkozások

Az idén is slágertéma az adóhatóságnál az ún. kapcsolt – azaz az egymással tulajdonosi vagy közös irányítási kapcsolatban álló – vállalkozások célzott ellenőrzése, melyek során a cégek egymás közti ügyleteiben (kereskedelem, szolgáltatás, kölcsönök, adás-vételek) alkalmazott árak, vagyis a transzferárak megfelelnek-e a szokásos piaci árnak, vagy esetleg alkalmasak lehetnek az adóelkerülésre.

A szigorú hazai transzferárazási szabályok alkalmazásának vizsgálata eddig is nagy figyelmet kapott, és a magas bírságok miatt eleve nagy kockázatot jelentett. A tavaly bevezetett háromszintű transzferár szabályok, az ezek részét képező országjelentések (CBCR), a nemzetközi információcsere fejlődése kapcsán már nagyon sok részletes adat áll a NAV rendelkezésére, amelyeket speciális szoftverek segítségével elemeznek. Az így kapott adatokból könnyen kiválaszthatóak a kockázatos vállalkozások.

Az elmúlt időszak tapasztalatai szerint egyre több vállalkozás kér segítséget az erre szakosodott cégektől az adóhatóság által igényelt transzferárazásra vonatkozó táblázatok kitöltésében. Ezekben a cégeknek fel kell sorolniuk a kapcsolt vállalkozásaikat, az összes velük folytatott ügyletet, az alkalmazott szokásos piaci árat/ártartományt és ezek megállapítási módszerét, valamint az adóalapot módosító tételeket többek között. Mindezt nagyon részletesen, összevethető módon kell megadniuk, amelyből már épül a Magyarországon működő kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázis.

Az adóhatóság a kockázatelemzés eredményétől függően támogató eljárást, jogkövetési vizsgálatot, vagy indokolt esetben adóellenőrzést fog lefolytatni.

Nagy kockázatot rejt magában a hibázás lehetősége, hiszen egy-egy dokumentáció hiánya miatt akár 2 millió Ft mulasztási bírság is kiszabható tranzakciónként és évente, melyet a hatóság ismételt hiányosság esetén akár duplázhat, sőt négyszerezhet is.

 

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]