PDF letöltés

Hogyan vegyük jól igénybe a K + F kedvezményeket

Magyarországon annak ellenére, hogy számos adókedvezmény és pályázati támogatás áll rendelkezésre a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására, a bonyolult jogszabályok, a szigorú ellenőrzések és szankciók miatt kevesebben veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék ezt. Kevesen veszik igénybe adózásban e területen jártas szakértő munkáját, akinek segítségével szabályos „ügymenettel” kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel. A megfelelő előkészítés ugyanis egyértelműen megerősíti vagy kizárja, hogy jogosult-e az adott tevékenység a K+F kedvezményekre.

A K+F tevékenység ellenőrzése

A fejlesztési adókedvezménnyel megvalósuló vagy más módon támogatott projektek biztosan számíthatnak adóellenőrzésre. A legjellemzőbb ellenőrzési terület a bevallások utólagos ellenőrzése, de nem kizárt az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése sem.

Vizsgálják, hogy a K+F tevékenység valóban saját K+F tevékenységnek minősül-e, melyhez a megállapodások tartalmi elemzése is szükséges. Ellenőrzik, hogy az elszámolt K+F költségek valóban felmerültek-e. Ez történhet helyszíni szemlén vagy az adózó, alvállalkozó, non-profit szervezet nyilatkozatainak vizsgálatával és kapcsolódó ellenőrzések során.

Szankciók

A jogosulatlanul igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetni, ráadásul azok adóhiányt is eredményeznek, amelyre vonatkozóan az adóhatóság 50% adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot vethet ki. A dokumentáció hiányosságait ezen felül 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal is szankcionálhatja.

Ugyan az ellenőrzések száma évről-évre csökken, ennek ellenére a megállapított adókülönbözet arányaiban és összegszerűen is nő. Ennek oka lehet, hogy a fent hivatkozott túl óvatos adózók mellett még mindig sokan próbálnak a K+F tevékenységgel ügyeskedni. Az adózók egy része kifejezetten rosszhiszeműen olyan tevékenység után is igénybe vesz K+F kedvezményt, ami nem is számít annak. A K+F tevékenységgel kapcsolatban ugyanis alapvető elvárás, hogy valami „új” jöjjön létre, és sokszor nem ez történik. Sokan sajnos „plagizálnak”, már létező vívmányokat mutatnak be saját újításként. Korábban ennek felismerése nehézkes volt a hatóság számára. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZNTH) 2012-es létrejötte óta „ál K+F” tevékenységek már fennakadnak a szűrőn. Azóta már nem a laikus NAV dönt a besorolásokról, hanem a NAV által szakértőként bevont SZTNH.

Másrészt előfordulhat, hogy eljárási hibák miatt a valóban jóhiszemű adózókat is megbírságolják, mondjuk például a nem megfelelő dokumentálás miatt.

Legtöbbször akkor szabnak ki bírságot, ha a felmerült költségek nem kötődnek közvetlenül K+F tevékenységhez, vagy ha nem a vállalkozás érdekében merült fel, ha az elkészült tanulmány nem tartalmaz „újszerűséget”. Tipikus hiba, hogy a K+F tevékenység eredményeként az eszközt, szellemi terméket állományba veszik, vagy aktiválják, de nem csak az értékcsökkenés összegéig számolják el adóalap-csökkentő tételként.

Hogyan csökkenthetőek a kockázatok

A bírságok kockázatának csökkentéséhez a legfontosabb, hogy mindent dokumentáljanak: hogy ki volt az ötletgazda, de akár minden e-mailt, jegyzőkönyvet, a feladathoz szükséges munkák pontos idő-ráfordítását. Fontos, hogy a projekt eredménytelenségét is részletes szakmai-műszaki és nem utolsó sorban pénzügyi-számviteli dokumentumokkal támasszák alá.

A NAV ezek értelmezésébe be fogja vonni az SZTNH-t szakértőként, amit jogosan meg is tehet az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adóeljárás bármely fokán. Ha a NAV rendeli ki az SZTNH-t szakértőnek, akkor az adózó nem konzultálhat vele. Míg ha az adózó előzetesen minősíttette projektjeit, akkor azt a NAV-nak kell elfogadnia.

Alapos felkészüléssel és a jogszabályok kellő ismeretével valódi megtakarítások érhetőek el a K+F tevékenységek adózásában. A K+F ellenőrzések során az alábbiakat vizsgálják:

  • Ki tett javaslatot? Készült-e irat a kezdeményezésről?
  • Mi volt a műszaki, pénzügyi, stratégiai cél?
  • Hogyan illeszkedik a projekt a vállalat stratégiai céljai közé?
  • Van-e stratégiai terve a vállalkozásnak, ha igen, abban szerepel-e a K+F tevékenység?
  • Hány személy közreműködésével végezték el? Ki mennyi időt töltött az egyes munkafolyamatokkal?
  • Hogyan dokumentálták a projektet?
  • Mivel végződött a projekt? Az eredmény megfelel-e a szakma elvárásainak?
  • Adózó saját maga ellenőrizte-e a projektet, volt-e észrevétele?
  • Gazdasági események rögzítése szabályszerűen történt-e?
  • A szabadalom bejegyzése szabályosan megtörtént-e?
  • Melyek a projekt elért műszaki, tudományos, technológiai előnyei?
  • Pénzügyi korlátok, pl. volt-e költségvetés és sikerült-e tartani?
  • K+F szerződés elemzése, részletesen
  • Készült-e hatástanulmány?
  • Mérték-e az eredményeket?
  • Határidőket, részhatáridőket betartották-e?
  • Hogy állapították meg, és fizették ki a díjakat?
  • Hogy tartották a kapcsolatot a hivatalokkal?
  • Ki szerezte be az engedélyeket?
  • Szellemi alkotások jogairól megfelelően rendelkeztek-e? Személyhez vagy céghez kötődik?
  • Ki felelős a károkért, és miért?
  • Dokumentálták- e – az egyébként elfogadható – eredménytelenséget?