A vezető szerepet továbbra is a készpénzben tartott megtakarítás vezeti a 24 – 59 év közötti, hat hónap nettó jövedelmüket meghaladó megtakarítással rendelkező korosztálynál. Érdekes adat, hogy a készpénz, mint megtakarítási forma a szerepe 2017-hez képest nőtt: akkoriban a megkérdezettek 37, jelenleg már 41 százaléka tartotta így a spórolt pénzét. Nagyobb változás csak az állampapíroknál tapasztalható: a korábbi 15 helyett 21 százalékra nőtt a befektetések aránya. A fő megtakarítási célok továbbra is a vésztartalék képzés és a saját otthon: két év alatt 34-ről 42 százalékra nőtt azok aránya, akik lakásvásárlására vagy felújítására gyűjtenek. 

Ezen rövidebb távú tervek mellett azonban továbbra is fontos célként jelenik meg a nyugdíj-előtakarékosság. Ezeket a megtakarításokat elsősorban a jelenlegi életszínvonal megtartása ösztönzi, hogy ne kelljen másokra támaszkodnunk idős korunkban, valamint, hogy kisebb-nagyobb kiadások is beleférjenek majd a mindennapokba. Ez azt jelzi, hogy Magyarországon is elindul egyfajta pozitív szemléletváltás ezen a téren, a többség már inkább azért takarékoskodik, hogy a nyugdíjas éveinek puszta megélésén túl nyugodt légkörben jó dolgokat élhessen át, élvezhesse a munka utáni éveket.

Az, hogy az egyes megtakarítási formák közül mit választunk, a felmérésből kiderül: a többség ( 60% ) kockázatkerülőnek tartja magát, még azok is, akik soha nem veszítettek befektetéseken. A megkérdezettek alig 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy maga kezelné a megtakarításait, míg a többség ezt inkább szakértőkre bízná: a befektetés "önjárósága" a kutatásban résztvevők közel harmadának nyerte el a tetszését.