Apró változás a fejlesztési adókedvezmény igénybevételében

Abban nincs változás, hogy az adókedvezmény továbbra is csak változatlan tényállás esetén vehető igénybe. A 2017. december 14-étől hatályos szabályok szerint tényállásváltozásnak minősül, ha az adózó megváltoztatja a bejelentésben/kérelemben megjelölt települést. Nem vehető igénybe adókedvezmény, ha az adózó nem a bejelentésben/kérelemben megjelölt településen helyezi üzembe a támogatott beruházást. Fontos kiemelni, hogy a módosított szabályok értelmében akkor is igénybe vehető az adókedvezmény – azaz nem minősül tényállás-változásnak –, ha az adózó által nyilvántartott eszközöket az adózótól eltérő személy (kizárólag a fejlesztési adókedvezményre jogosult adózó beruházása keretében végzett tevékenysége érdekében) használja vagy üzemelteti olyan területen, ami ugyan eltér a beruházás helyétől, de amely területre ugyanaz a támogatási intenzitás vonatkozik. Azonban a munkahelyteremtést szolgáló beruházásoknál nincs lehetőség arra, hogy az újonnan létrehozott munkahelyeket betöltő munkavállalókat a bejelentésben/kérelemben megjelölt településtől eltérő településen foglalkoztassák.

A munkahelyteremtést szolgáló beruházásokra tekintettel igénybe vett fejlesztési adókedvezmény esetében történt szigorítás, mely szerint, ha a beruházás keretében újonnan létrehozott munkahely a betöltését követően megüresedik, a betöltetlen időszakkal meghosszabbodik a kötelező fenntartási időszak.

Kérelem, bejelentés benyújtása már elektronikusan is

2018. január 1-jétől a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó bejelentés/kérelem céljára a Nemzetgazdasági Minisztérium elektronikus nyomtatványt vezet be, amely a minisztérium honlapján lesz majd elérhető, de ettől függetlenül 2018. június 30-áig még papír alapon is benyújthatóak a bejelentések és kérelmek a 2017. december 31-ig hatályos szabályoknak megfelelő formában és adattartalommal.

Az új szabályok alapján benyújtott bejelentés/kérelem esetében az adóalanyok a beruházás megkezdése előtt kérhetik a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó bejelentés/kérelem visszavonását. Emellett, ha adókedvezményt még nem vett igénybe az adóalany, a beruházás megkezdésének napját követő három éves időtartam alatt kérhető az adókedvezmény jelenértéken meghatározott összegének a csökkentése is. E lehetőségeknek elsősorban a beruházások és/vagy támogatások összeszámítása szempontjából van jelentősége (pl. további, időben gyorsabban realizálható állami támogatások lehívása érdekében).

Változnak a jelenérték kiszámításának szabályai

A jövő évtől kezdve valamennyi adat időértékének számításakor egységesen a bejelentés vagy kérelem időpontját és az akkor hatályos diszkont kamatlábat kell majd figyelembe venni:

• az igénybevett/igénybe vehető adókedvezmény jelenértének kiszámításához a bejelentés/kérelem időpontjában, és nem pedig az adott adóév utolsó napján érvényes diszkont kamatlábat kell alkalmazni, azaz az igénybe vehető adókedvezmény összegét nem befolyásolja a tervezett adatoknál figyelembevett rátához képest évről évre változó kamatláb mértéke.
• az igénybevett/igénybe vehető adókedvezmény jelenértékének számításakor a folyó áron figyelembe vett összegeket minden esetben a kérelem/bejelentés benyújtásának évére kell visszadiszkontálni (a korábbi szabályozás alapján a beruházás üzembe helyezésének éve vagy az azt követő év volt a kiinduló időszak, amely akár a bejelentéshez/kérelemhez képest több évvel későbbi év is lehetett).

 

Beruházási korlátozások változásai

A módosított kormányrendelet értelmében, az áttelepítéshez kapcsolódó beruházások egyértelműen kizárhatók a fejlesztési adókedvezmény alapjául szolgáló tevékenységek köréből (a bejelentésben/kérelemben az adózóknak nyilatkoznia kell, hogy sem a megelőző két évben, sem pedig a támogatott beruházás befejezését követő két évben nem hajtanak végre egyik EGT államból a másik EGT államba történő áttelepítést). Ezzel a korlátozással összefüggésben a rendelet meghatározza, hogy mi minősül áttelepítésnek.

Az új szabályok immár abban az esetben is kifejezetten kizárják az energiatermelést szolgáló beruházásokat az adókedvezménnyel érintett körből, ha e beruházások csak a saját energiaigény kielégítését célozzák.

A kormányrendelet már nem tiltja a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét a halászati tevékenységet vagy halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló-, továbbá bizonyos parafatermékek-, valamint a tejet és tejterméket utánzó vagy helyettesítő termékek gyártására és forgalmazására irányuló beruházásokra tekintettel.

Egyéb változások

A társasági adóról szóló törvénybe 2017. november 24-ével került be a fejlesztési adókedvezmény két új jogcíme: a jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás, valamint a jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás. A rendelet leköveti ezt a változást, és a kötelező üzemeltetési időszakra, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség körére vonatkozó előírásokat ezekre az új jogcímekre is kiterjeszti.

2017. december 14-étől pontosításra kerül az a rendelkezés, amely alapján a fennálló adótartozás miatt indult végrehajtás-, vagy be nem jelentett alkalmazottak miatt kiszabott mulasztási bírság esetén csak az érintett adóévre vonatkozóan nem vehető igénybe adókedvezmény.

Nagyberuházások esetén pontosításra kerül, hogy a beruházások összeszámítása keretében a beruházások jelenértékének megállapításakor az első beruházásra vonatkozó állami támogatás megítélésének időpontjában érvényes diszkont kamatlábbal számított, ezen időpontra vonatkozó jelenértéket kell figyelembe venni.